Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
zisában vagyunk, amikor elmondhatjuk, hogy megteremtődtek a magyar népi egységet kifejező függetlenségi front létrehozatalának az előfeltételei. 7 (Nagy taps.) Ez az esztendő azonban nemcsak belpolitikailag volt jelentős, hanem külpolitikai szempontból is, mert Magyarországot a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezmények láncolata fűzi és ez a tény azt bizonyítja, hogy Magyarország, Hitler utolsó csatlós állama a népi demokráciák családjának megbecsült tagjává vált." Ennek a következetes külpolitikának és a demokratikus erők mellett nyílt és világos állásfoglalásunknak, belpolitikánk helyes irányú fejlődésének az eredménye az a bizalom, amely a nagy Szovjetunió részéről megnyilvánult akkor, amikor jóvátételi kötelezettségeinknek hátralevő részéből a felét elengedte. 9 (Nagy taps.) Ezek a kül- és belpolitikai változások, amelyek természetesen szervesen összefüggenek egymással, gazdaságilag is folyamatokat indítottak meg a magyar nemzetgazdaság összetételében és struktúrájában, mert a nagybankok államosítása, a száz munkáson felüli vállalatok köztulajdonba való vétele a magyar ipar egész területén a társított szektorra tolta el a súlyt és lehetővé tette egy olyan gazdasági rendszernek a kiépítését, amelyen belül a gazdasági élet nagyobbik területén a kizsákmányolás már megszűnt. Ez természetszerűleg együttjár azzal a változással is, hogy a magyar dolgozóknak az államhatalomhoz és a gazdasági vállalkozásokhoz való viszonyából adódott, illetve kiváltódott a munkaversenyeknek az a szelleme, amelyen keresztül az ország dolgozói arra törekszenek, hogy a maguk munkájával, maguk erejével saját sorsukat és hazájuk sorsát mielőbb előbbre tudják vinni. (Helyeslés.) Ez a változás, amely a mai magyar gazdasági élet struktúrájában végbement, természetesen egyforma mértékben jelentkezik elvi, erkölcsi és gyakorlati területen. Elvi, erkölcsi területen akkor, amikor a kapitalista gazdálkodás középpontjába helyezett haszonelv helyett a népi demokrácia gazdaságpolitikájának középpontjában a szükségletek szempontjai és az életnívónak az emelése állanak. (Nagy taps.) De új periódust jelentett ez az esztendő a gazdasági élet gyakorlati megszervezése szempontjából is, hiszen lehetővé tette az erőknek a koncentrálását, a hasonló irányú vállalatoknak az összefogását és a nemzetgazdaság keretein keresztül minden vállalkozás egységes irányítását. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan természetesen a magyar mezőgazdaság életében is nagyarányú fejlődés volt észlelhető, hiszen három aszályos esztendő kárai és rossz termése után ma jó termés előtt állunk és a mezőgazdaság gépesítése, a parasztság szempontjából életfontosságú szövetkezeti mozgalomnak a fejlesztése rohamos léptekkel haladnak előre. Földes Mihály: Úgy van! Bognár József polgármester: Ilyen események mentek végig az elmúlt költségvetési esztendőben hazánk életében és ezek az események természetesen fővárosunk életében is minden vonatkozásban éreztették hatásukat. Nemcsak a politikai változásokra gondolok, amelyek az országos politika fejlődésével párhuzamosan tisztu7. 1949. március 15: a Magyar Függetlenségi Népfront I. Kongresszusa. 8. A magyar—jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírására 1947 decemberében, a magyar—románra 1948. január 24-én; a magyar—szovjetére 1948. február 18-án, a magyar—lengyelére 1948. június 18-án került sor. 9. 1948. június 8.
