Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

karöltve a centenáris évben minden lehetőséget megragad arra, hogy a társadalmat együttes munkára bírja. A kerületi munkaközösség irányítása mellett működik egy napközi otthon, fenntartása érdekében anyagi nehézségekkel küzd. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége számos esetben támogatott olyan akciót, amelyet a hatóság vagy a munkaközösség indított. V. kerület. A hatóság a Margithíd építőmunkásainak megjutalmazására sikeres társadalmi akciót végzett. Az elöljáró a kerület kolduskérdésének megoldására, illetőleg az utcák koldustalanítására akciót indított, melynek sikere esetén a főváros kolduskérdése az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával megoldható lenne. A Magyar Vöröskereszt Egylettel karöltve aggok otthonának létesítését határozta el. A Tanoncifjúság Országos Szövetsége és a Szakszervezeti Tanács támogatásával egyelőre leánytanoncotthont, majd fiútanoncotthont létesítenek. Az egyesületek vizsgálatánál kifogásolható, hogy az egyesületek egy része az előírásos tagnyilvántartással nem rendelkezik, a tagdíjak beszedésére nem helyez kellő súlyt és az utalványozások sem történnek alapszabályszerűen. VI. kerület. A Nemzeti Bizottság a kerület kisiparosai nevelésére és felvilágosítására politikai akadémiát indított meg. A kerületi kiskereskedők klubot alakítottak, ahol ugyanezen a vonalon folyik a nevelőmunka. VII. kerület. A kerület társadalmát érintő kérdésekben három probléma áll előtérben, éspedig az 1848-as ünnepségek, a görög segítőakció

2 és az árvízkárosultak megsegítése.

3 Ezek a társadalmi mozgalmak őszinte akarással és a legszebb reményekkel biztató módon folynak. A felszabadulás következtében beállott változások miatt a kerületi elöljáróságokon vezetett egyesületi nyilvántartó nem fedi a való helyzetet. Az egyesületek nagy része szakszervezetté alakult át, vagy szakszervezetbe tömörült. Ezt a változást csak körülményes puhatolódzással lehet megállapítani. Célszerű lenne egy általános felhívás kibocsátása arra nézve, hogy minden egyesület záros határidőn belül jelentkezzék, működési engedélyét mutassa be, annál is inkább, mert sok kisebb egyesület hatósági jóváhagyás nélkül működik. Helyes volna az is, hogy az államvédelmi osztály — megkeresés nélkül — küldje meg nyomozati jelentését, tekintettel arra, hogy a feloszlatásról szóló rendelkezést a belügyminisztériumtól előbb megkapja, mint a közigazgatás. VIII. kerület. A kerület társadalmát érintő legfontosabb kérdés a népfürdő problémájának megoldása. A kerületben ugyanis egyetlen népfürdő sincs, jóllehet a lakosság száma 138 000. IX. kerület. A kerület társadalmát érintő fontos kérdés a Boráros téri híd minél sürgősebb újjáépítése. Ez egyéb szempontokon felül azért is indokolt volna, mert a kerületben kevés a zöldtér. A kerület teljes hosszában a Duna partján fekszik, azonban a Szabadság-hídtól egészen Pestszenterzsébetig a partrész annyira be van 2. 1946 októberében Görögországban a népi köztársasági erők fegyveres szabadságharcot indítottak az imperialisták által támogatott monarchista rendszer megdöntésére. A világ haladó közvéleményével együtt a magyar nép is anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott a görög szabadságharcosoknak (egészségügyi felszerelések, gyógyszer, ruházati cikkek, menekültek befogadása stb.). 3. A szokatlanul enyhe tél következtében Szatmár és Bereg megye 24 falujában árvíz pusztított. A károsultak megsegítésére országos akció indult. Az akció keretében a főváros először 50 000 forint segélyt folyósított, majd 1948. március 10-én a polgármester előterjesztésére a közgyűlés 180 rombadőlt ház felépítésére 1 800 000 forint kifizetését engedélyezte.