Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
A züllésnek indult fiatalkorúak nagy száma kerül ki a munkanélküliek soraiból. Felterjesztéssel fordultunk egyrészt a népjóléti és iparügyi miniszter úrhoz, hogy a műhelyiskolák megszervezésével nyújtson alkalmat a munkanélküli ifjúság megfelelő' képzésére és foglalkoztatására, másrészt az iparügyi miniszter urat kértük fel, hogy intézményei bővítésével tegye lehetővé e valóban veszélyeztetett fiatalok megmentését. 1 A koldusügy rendezése érdekében a törvényhatósági bizottság közgyűlésein is több indítvány és felszólalás hangzott el. A közgyűlés megállapította, hogy a kolduskérdés mielőbbi rendezése és az utcai koldulás megszüntetése sürgős szociálpolitikai feladat. Körülbelül 6000 munkaképtelen szegényről kellene teljes mértékben, tehát lakás, élelmezés és ruházat költségeinek betudásával gondoskodni. Ez ügyben több felterjesztéssel fordultunk az illetékes miniszterekhez, több tárcaközi értekezletet tartottak, de a kérdés megoldása a rendkívül súlyos anyagi terhek vállalása miatt egyelőre elhúzódik. 2. A társadalmi szervek, egyesületek működése az egyes kerületekben: Az I. kerület társadalma nehéz körülmények között van, mivel ez a kerület szenvedett a legtöbb kárt az ostrom következtében. Ez kihat a kerületi iparosok és kereskedők helyzetére is. A kerület lakossága meglehetősen visszahúzódó természetű, ennek következtében a társadalmi egyesületek működése nagyon akadozó. Igen jó és építő működést fejt ki a háztömbmegbízottak egyesülete. A többi demokratikus egyesület még meglehetősen el van szigetelve. Viszont a régi egyesületek működése is igen gyenge. II. kerület. A kerület szintén rendkívüli mértékben szenvedett az ostrom alatt, ami különösen a lakásínségben nagyon érezhető. A kerület széles társadalmi rétegeinek megélhetési viszonyai különösen nehezek. Sok panasz hallható amiatt, hogy az illetményjavításoknál az eltartott családtagok számát a rendelkezések nem veszik kellőképpen figyelembe és hogy a családi pótlék progresszivitása inkább nevezhető jelképesnek mint valóságosnak. A közönség hiányolja a reggeli villamosközlekedés elégtelen voltát. A zsúfolásig tömött villamosokon fürtökben lógnak reggel 8 óra körül az iskolás gyermekek, nők, munkások és tisztviselők. A kerületi elöljáró hiányolja a Nemzeti Segély tevékenységének intenzívebb voltát. Erőteljesebb bekapcsolódása volna kívánatos a hadifoglyok hazatérésével kapcsolatban. Ezen a téren a tájékoztató szolgálat nagyobbmértékű kiépítése volna szükséges. A kerületi elöljáróság népjóléti osztálya ugyanis nem kap kellő időben értesítést a hadifoglyok érkezéséről s így nem tud megfelelő előkészületeket tenni. A társadalmi szervek és egyesületek működését a Nemzeti Bizottság élénk figyelemmel kíséri és azokat a szükséghez képest munkába vonja. III. kerület. A kerület társadalmát érdeklő kérdés az Árpád-híd megépítése, új lakótelep, illetőleg arra alkalmas terület közművesítése, megfelelőbb közlekedés létesítése. A társadalmi egyesületek működése zavartalan, de megfelelő helyiségek hiányában korlátozott. IV. kerület. A Nemzeti Bizottság irányítása mellett a görög szabadságharcosok megsegítése érdekében ünnepély volt. A Nemzeti Bizottság a kerületi elöljáróval l.A törvényhatósági bizottság 1948. február 4-i ülésén dr. Ágoston Péterné indítványt terjesztett elő az első ízben bűnöző fiatalok munkába állítására. Ennek alapján került a közgyűlés 1948. március 10-i ülésének napirendjére a „műhelyiskolák" megszervezésére vonatkozó előterjesztés.
