Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

így lehetne felsorolni a hangulatot a többi üzemró'l is, de meggyőződésünk és tapasztalatunk a látottak alapján az, hogy a dolgozók ezzel a törvénnyel a legnagyobb győzelmüket érték el, hangoztatva, hogy mindezt a Magyar Kommunista Pártnak köszönhetik. A Schmoll és Kallós üzem előtt állt az igazgató luxus személyautója. Mire a munkások beleültek, hangoztatván, hogy ez már a miénk. Mától magunknak építünk és magunknak dolgozunk. Szabadság! Galambos Sándor prop. vez. BPB. Arch. B/56/1946—1948. MKP. Tisztázat. 131. Részlet a főváros helyzetéről a belügyminiszter számára készített polgármesteri jelentésből 1948. március 31. II. Társadalmi helyzet. 1. A város társadalmát érintő fontosabb kérdések közül jelentőségükben kiemelkednek a lakásra, a műhelyiskolákra és a kolduskérdésre vonatkozó szociális feladatok. A felszabadulás előtt a fővárosban kb. 295 000 lakás volt. Teljesen megsemmisült 13 558, használhatatlanná vált, de helyreállítható 18 775, részben sérült 47 332 lakás. A fővárosban levő lakásoknak körülbelül 6%-a, 16 932, a város tulajdonában van, ezek közül 3701 a szükséglakás. A városi lakások közül megsemmisült 2420. A felszabadulás óta építettünk 708 új lakást és helyreállítottunk 215-öt. A hároméves terv első évében eddig 170 lakást állítottunk helyre, jelenleg 140 lakás helyreállítása folyik. Budapest népessége 1947. június 30-án 1 073 444-re emelkedett, ami már majdnem megfelel az 1941. január 31-iki népszámlálás 1 164 973 lélekszámának. Budapesten egy évben átlag 12—14 ezer házasságot kötnek. Ha leszámítjuk azt, hogy a házasulok egy része valamilyen otthonnal már rendelkezik, a házasulok jelentős része önálló főbérleti lakásba költözködni nem tud. Budapesten a háború előtt évente átlag 7000 lakás épült, ez azonban már akkor sem fedezte a szükségletet. A háború alatt megcsappant, majd az ostrom után szünetelő építési tevékenység a hiányt még jobban fokozta. Ezeket a körülményeket figyelembe véve hozzávetőleges számítás szerint a tényleges lakásszükséglet kielégítésére ez idő szerint 57 000 lakásra volna szükség. A magánépítkezés szünetelése, valamint a kislakásépítkezéshez fűződő szociális szempontok a közületi kislakásépítés fontosságát a legfőbb társadalmi kérdések tengelyébe állították. Az általános iskolát végzett fiatalkorúak kedvezőtlen munkapiaci helyzete a műhelyiskolák felállításának kérdését tűzte napirendre. Közel 10 000 ipari pályára és ezernél több kereskedői pályára törekvő ifjú nem tud képessége, vagy kedve szerint elhelyezkedni. Ez a körülmény a gazdasági helyzettől függetlenül is súlyos erkölcsi hátránnyal jár, főleg azokra nézve, akik elhelyezkedni egyáltalában nem tudnak.