Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

Megállapítható, hogy Pest-környék elvesztésével Pest vm. kb. az országos átlag pénzügyi helyzetét mutatná. A kimutatásból az is látható, hogy a főváros szempontjából a környék csatlakozása nem jelentene aránytalan, vagy teljesíthetetlen feltételeket. Hozzá kell ehhez még azt is számítani, hogy a környék jogos igényeit (víz—közlekedés) ma is a főváros elégíti ki, továbbá, hogy a főváros bevételei részint természetszerűleg fejlődő irányt mutatnak, részint további racionalizálással és takarékossági intézkedésekkel is nagyobb teherbírásra képes, végül, hogy a környék adóbevételeit a kivetés és behajtás jobb ellenőrzésével növelni lehet. Ami pedig Pest megye kieséseit illeti, van rá mód, hogy ezeket más úton pótolják, pl. vidéken lakó, de fővárosban dolgozók illetményadó-részesedésének átengedése. Döntő szempont az, hogy melyek Nagybudapest megalkotásának politikai következményei. Könnyebb áttekintés végett az 1947. őszi országgyűlési választások eredményeiből közöljük az adatokat megfelelő összeállításban. 1. Budapest I—XIV. kerületének összeredményei %-ban: MKP 27,2% FKgP 7,1% SZDP 21,0% NPP 1,4% Pfeiffer 26,2% Balogh 5,1% Megjegyzendő, hogy a két munkáspárt együtt, sőt a Baloldali Blokk nem érte el az abszolút többséget. 2. Nagybudapest (a választójogi törvény által meghatározott Nagybudapest): MKP 27,5% SZDP 24,0% FKgP 7,4% NPP 1,3% Pfeiffer 23,1% Balogh 5,3% Nagybudapesten tehát a két munkáspártnak meg volt az abszolút többsége. 3. Pest megye eredménye hozzászámítva Pestkörnyéket: MKP 21,8% FKgP 16,3% SZDP 19,0% NPP 4,9% Pfeiffer 17,0% Balogh 8,6% Pest megye közigazgatási területén tehát sem a két munkáspártnak, sem a Baloldali Blokknak nem lett volna abszolút többsége.