Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

napirenden volt mind országos, mind fővárosi vonatkozásban. A közigazgatás szocialista modelljének kialakítása sokrétű feladat. 1945—1946-ban már megkezdődött — mint a tennivalók egyik első etappja — a régi apparátus személyi állományának felfrissítése, ez a folyamat a fordulat éve után meggyorsult (148). A főváros vezetői erélyesen felléptek a bürokratizmus, az egyes hivatalokban megmutatkozó korrupciós jelenségek (132), a munkafegyelem megsértése, a felelőtlenség és más kedvezőtlen jelenségek ellen (161). Változást hozott az előző időszakhoz képest a főváros igazgatása alá tartozó addig tőkés formában működő üzemeknek átalakítása községi vállalatokká (151), megtörténtek az első lépések az igazgatási szervezet korszerűsítése, a kerületi elöljáróságok hatáskörének növelése irányába (144). 1949-ben az országgyűlési választások után megkezdődött Nagy-Budapest megvalósításának közvetlen előkészítése. Az MDP Politikai Bizottságának határozata 1950. január elsejére tűzte ki a Nagy-Budapest létrejöttének napját. A megoldással kapcsolatos tennivalókat külön bizottság készítette elő, tervezetet dolgozott ki az egyesített főváros területére, kerületi beosztására (162a), összeállította a törvényjavaslat alapvető szempontjait (162b), az MDP nagy-budapesti Pártbizottsága felmérte a peremkerületek helyzetének megjavítására tett addigi lépéseket (162c). Az országgyűlés vitája után 1949. december 20-án került kiadásra „Budapest területének új megállapításáról" szóló 1949 : XXVI. törvény (162d), amelynek a lakosság körében támadt visszhangját érzékelteti a polgármesteri elnöki ügyosztály jelentése (162e). Az 1949. augusztus 20-án életbe lépett népköztársasági Alkotmány kimondta, hogy az állam helyi szervezetét a tanácsokra kell felépíteni. A kormány megbízásából 1950. május 8-án nyújtotta be Kádár János belügyminiszter a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot az országgyűlésnek, amelyet elfogadása után 1950. május 18-án hirdettek ki (164b). A törvény és annak végrehajtási utasítása szabályozta a tanácsok megalakításának időpontját és módozatait. A fővárosban a peremkerületekkel történő egyesítés miatt szükségessé vált az önkormányzati jogokat átmenetileg Budapest és a hozzácsatolt területek képviselőiből alakított „képviseleti bizottság" létrehozására (164a), majd 1950. június 15-én megalakult a főváros ideiglenes tanácsa, amely első ülésén megválasztotta az ideiglenes végrehajtó bizottságot (164c). Október 22-én tartották meg a fővárosban is a tanácsválasztásokat, amelynek eredményeképpen ült össze Budapest Főváros első, a lakosság döntő többségének szavazatával megválasztott Tanácsa (164d). 126/a. Az MKP Nagy-Budapesti Pártbizottsága közigazgatási osztályának előterjesztése Nagy-Budapest létrehozására 1948. január 15. A fővárost körülvevő települések Budapesttel olyan mértékben összeépültek, hogy az ún. Nagybudapestnek, mint közigazgatási egységnek megalakítása már a kilencszázas évek elején felmerült. A kérdés azóta az elmúlt rendszer különböző