Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Ez idő szerint tehát a székesfőváros törvényhatósági bizottságának összetétele a következő: Kisgazdapárt 102, Magyar Kommunista Párt 54, Szociáldemokrata párt 53, Polgári Demokrata Párt 9, Nemzeti Paraszt Párt 3, Magyar Radikális Párt 2, Demokrata Néppárt 3, Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt 4, Keresztény Női Tábor (Slachta) 3, eredeti pártonkívüli 4, a feloszlatott pártok volt tagjai (Némethy Jenő, Pásztor Tamás, Szenner József) 3, külföldre szöktek: Acsay László, Dessewffy Gyula, Halter Béla, Horváth Péter, Jékely László, Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán, Stühmerné Oberschall Ilma, Sulyok Dezső, Varga Béla (10). A külföldre szököttek közül Dessewffy Gyula, Halter Béla, Horváth Péter, Jékely László, Nagy Ferenc, Sulyok Dezső és Varga Béla törvényhatósági bizottsági tagságát részben magyar állampolgárságuk elvesztése, részben 6 közgyűlésről való igazolatlan távollétük miatt az igazolóválasztmány legutóbb megszüntette, mihelyt a vonatkozó határozatok jogerőre emelkednek, azt az elnök a közgyűlésen is be fogja jelenteni. Acsay László, Pfeiffer Zoltán és Stühmerné ügyével legközelebb foglalkozik az igazolóválasztmány. Minthogy a felsoroltak valamennyien a Kisgazdapárt lajstromán jutottak be a törvényhatóságba, a megüresedett tagsági helyekre az igazolóválasztmány elnöke a Kisgazdapárt javaslata alapján fog póttagokat behívni. A kisgazdapárti törvényhatósági bizottsági tagok száma ennek megfelelően 10 bizottsági taggal emelkedik. Fővárosi Napló 1947. december 6. 124. Előterjesztés a törvényhatósági bizottság közgyűlésén a Pfeiffer-párt és a volt Sulyok-párt képviselőinek kizárására 1947. december 13. Tisztelt Közgyűlés! Az 1930:XVIIL tc. 27. § (1) bekezdésének 8. pontja szerint megszűnik a törvényhatósági bizottsági tagsága annak, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak ítélt. Nem vitás, hogy a demokratikus szabadságjogok — elsősorban az aktív és passzív választójog — csak a demokrácia híveit illetik meg, semmiesetre sem azokat, akik közéleti szereplésükkel, nyílt vagy burkolt állásfoglalásukkal a demokrácia ellenségeinek táborához csatlakoztak. A Magyar Köztársaság kormánya a Pfeiffer Zoltán-féle Magyar Függetlenségi Pártot az Országos Nemzeti Bizottság határozata alapján és a közvélemény kívánságára azért oszlatta fel,

1 mert kétségkívül megállapítást nyert, hogy a párt célkitűzései antidemokratikusak és így az ország, a magyar nép érdekeit sértik. A Pfeiffer Párt jogelődje, a Sulyok Dezső-féle Magyar Szabadság Párt önmaga 1. Az Országos Nemzeti Bizottság 1947. november 19-én hozta meg határozatát és a kormány november 30-án mondotta ki a feloszlatást. A határozat alapján a párt 48 képviselőjét fosztották meg mandátumától.