Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
15. Nagy létszámú osztályokban egy-egy tanulóra kevés idő jut, így a munka, akármilyen szakszerű is az, nem lehet alapos. A nehezebb felfogású tanulók ennélfogva elmaradnak a többitől, ami nem engedhető meg. 16. Az iskola igazgatójának nem adminisztrátornak, iktatónak, házmesternek kell lenni, hanem szellemi irányítónak, pedagógiai vezetőnek. Az igazgatónak mindenütt ott kell lenni, mindent látnia kell, amire nem képes, ha asztalához köti az adminisztráció. Ha pedig pihenő idejében akar ezekkel a dolgokkal foglalkozni — ami nem egészséges megoldás —, akkor arra nem jut ideje, hogy az iskolánkívüli társadalmi és politikai mozgalmakban részt vegyen. Az iskola és a társadalom pedig ma már szorosabb kapcsolatokat igyekszik teremteni egymással. 17. A tanítóság ma még majdnem elviselhetetlen anyagi gondokkal küzd. Ez lehetetlenné teszi függetlenségét és azt, hogy teljes munkaerejét a nevelés szolgálatába állítsa. Ha azt akarjuk, hogy a jövő társadalma többet érjen tudás és világnézet tekintetében, egyéni és közösségi szempontokból egyaránt, akkor a tanítóságnak a soksok előkészülést, körültekintő anyaggyűjtést igénylő munkáját, valamint az iskolában elvégzendő tanító-nevelő munkáját úgy kell megfizetni, hogy az iskolából ne kelljen más munkaterületre rohannia, hogy családja kenyere biztosítva legyen. Olyan megélhetést kell nyújtani ennek a rétegnek, hogy minden más kikapcsolásával egyedül hivatásának élhessen. 18. A szükséges kiadások progresszív iskolaadó kivetésével szerezhetők meg. A kétkezi munkás művelődésének lehetőségét azoknak kell biztosítania, akik jobb módjukat a munkásság verejtékének és kérges tenyerének köszönhetik. Kérem a mt. értekezletet, hogy javaslatomat tegye magáévá és az abban foglaltakat az indoklással együtt határozatilag mondja ki. 2 Bögözi Sándor Bp., XIII., Petneházi u. 86. Pl. Arch. 283. f. 9—40 őe. Tisztázat. 118. Határozati javaslat a Szociáldemokrata Párt budapesti pártértekezletére 1947. június 14—15. A Szociáldemokrata Párt budapesti pártmozgalma minden túlzás nélkül olyan jelentőségűvé vált és olyan értéket jelent tömegében, szervezettségében és politikai akcióiban, hogy annak lerögzítése nagy nyilvánosság elé tartozik. Az a komoly pártmunka, amivel egy év alatt taglétszámát 111 ezerről 163 ezerre emelte fel, hogy az őszi Népszava-agitáció során Budapest egymaga annyi új Népszava előfizetőt szerzett, mint az egész ország együttvéve sem, s az, hogy a Párt új otthonának alapjára már eddig is háromszor annyi folyt be csak Budapesten, mint az egész ország terüle2. A határozati javaslatot a Szülői Munkaközösség vezetősége elfogadta és aláírta.