Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

cióknak az elmúlt esztendőben számtalan esetben volt alkalmunk örülni. De ne vegye a tisztelt bizottsági tagtársam tőlem rossznéven, ha azt mondom, hogy a deklarációk korszakán szintén túlvagyunk. Tanúi voltunk annak, hogy sorban az összes összeesküvő brigantik, amikor nevük még nem jelent meg a belügyminisztériumi közleményben, valamennyien hozzájárultak a leggyönyörűbb deklarációkhoz és csak másnap derült ki róluk, hogy Önmaguk ellen deklaráltak. Mi joggal vagyunk bizalmatlanok a deklaráció kérdésében. Nem személyeskedni akarunk, hanem a személyeskedésen túlmenően azt mondjuk, hogy a deklarációk helyett a tetteknek kell következniük. (Nagy taps a baloldalon.) A munkásság a legnagyobb örömmel üdvözölte a koalíciós pártok, különösen a Kisgazdapárt paraszt-képviselőinek állásfoglalását. Nem azért, mert ez is deklaráció volt, hanem mert jelét látták annak, hogy a Kisgazdapárt igazi alapja, a parasztság, a paraszt-elem nagyobb térhódításra készül, hogy a parasztelemek súlya a Kisgazdapárton belül megnövekszik. Tisztelt Közgyűlés! A többségi párt sokszor és joggal hivatkozott arra, hogy ő a polgári gondolat igazi őrizője és igazi megtestesítője ebben a közgyűlési teremben. Ha ez így van, akkor én csak azt szeretném mondani: lássuk, hogy a polgári gondolat letéteményesei, nem a demokrácia ellenségei, hanem a demokrácia ügyének szívvellélekkel harcosai. Lássuk a becsületes, demokratikus polgári elem vezetését. Földes Mihály: Úgy van! Széli Jenő: Ezért tehát azzal fejezem be, amit az előbb mondottam, hogy tetteket akarunk látni s azt akarjuk látni, hogy a többségi pártban nem uralkodhatik a restauráció szelleme és ne uralkodjék a munkássággal, a munkáspártokkal szemben való bizalmatlanság szelleme. Ne üthesse fel a fejét még egyszer a reakció, ne kaparinthassa meg a Kisgazdapárt városi frakciójának irányítását, mert mi ilyen koalícióban dolgozni nem tudunk. Mi tehát tetteket várunk, tisztelt közgyűlés! A magunk részéről nincs mit tennünk, önökön van a sor, tisztelt uraim. A koalíció valóban biztosítéka legyen a Városházán is, a városi politikán belül is a további eredményes újjáépítésnek. Magyar Miklós: Meg fog történni! Széli Jenő: Ezeket akartam elmondani az újjáépítéssel kapcsolatosan. (Nagy taps a baloldalon.) Fővárosi Közlöny 1947. 6. sz.