Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

» reztem és amelyet Főkapitány Úr minden bizonnyal közvetlen tapasztalatból is észlelt.

1 Kétségtelen az, hogy a főváros közbiztonsága egészen az utóbbi időkig olyan mértékben javult, hogy mindnyájunkat a legteljesebb megelégedéssel töltött el és a közönség munkakedvére áldásos hatással volt. Ismerem azokat a nehézségeket, amelyek az államrendőrségre különösen Budapest területén nehezednek. Tudom azt, hogy Főkapitány Úr sok akadállyal küzd: a rendőrlegénység létszámának elégtelensége, az anyagi fedezet hiánya, mind korlátokat jelent Főkapitány Úr számára. Mégis kérnem kell, legyen szíves a rendelkezésére álló minden erővel, az eddig tapasztalt kitűnő erélyével odahatni, hogy a főváros közbiztonsága újra teljesen kielégítő legyen. A magam részéről felajánlom Főkapitány Úrnak mindazt a segítséget, amelyet a főváros mai helyzetében nyújtani tud és bízom abban, hogy fáradozásunk és különösképpen Főkapitány Úr erélyes intézkedései a várt eredményt meghozzák.

2 Bp. Szfőv. Polgm. iratai. I. üo. 9009—1946. Fogalmazvány. 106. A II. ker. Nemzeti Bizottság javaslata a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz piaci árellenőrző szemlék rendszeresítésére az árdrágítás megfékezésére 1946. november 12. A II. kerületi Nemzeti Bizottság a mindinkább elharapódzó és a dolgozó rétegek megélhetését veszélyeztető árdrágítás megfékezésére és letörésére piaci árellenőrző szemléket rendszeresít a kerület lakosainak erre önként jelentkező, politikai és erkölcsi szempontból megbízható rétegeiből. A Nemzeti Bizottságot az árellenőrzési szemlék rendszeresítésénél az a meggondolás vezette, hogy ily közegeknek a piacokon rendszeres megjelenése pszichikai gátul szolgál az árdrágító mesterkedéseknek. A Nemzeti Bizottság ezzel egyidejűleg a kerületi rendőrkapitányság segítségét is kérte az árdrágító visszaélések meggátlására. Felkérte ugyanis a ker. kapitányságát, 1. A polgármester átirata összefüggött az FKgP-nak 1946 tavaszán-nyarán megindított offenzívájával, amelynek során más követelések mellett a rendőrségi vezető tisztségekben is nagyobb részesedést igényelt. 1946 őszén a közigazgatási bizottság ülésein — a rendőrfőkapitányi jelentések tárgyalásánál — az FKgP-hez tartozó bizottsági tagok rendszeresen támadták a budapesti rendőrséget. A közigazgatási bizottság 1946. november 11-i ülésén Münnich Ferenc budapesti rendőrfőkapitány válaszolt az elhangzott bírálatokra, amelyek azonos hangvételűek voltak az itt közölt irattal. Münnich Ferenc tiltakozott a „pánikkeltő cikkek és rémhírterjesztés ellen" és a közigazgatási bizottság elé terjesztett, 1946. október hóról szóló jelentés alapján bebizonyította, hogy a fővárosban a közbiztonság az utóbbi időszakban megszilárdult. A jelentés adatai szerint a legsúlyosabb bűntettek (gyilkosság, szándékos emberölés, stb.) száma 40—60%-kal csökkent szeptemberhez képest. (További javulást mutatnak az 1946. novemberről készített jelentés adatai is.) Megjegyezzük, hogy ugyanebben az időpontban a szociáldemokrata párt jobbszárnya is élesen támadta a kommunista vezetésű belügyminisztériumot és a rendőrséget. 2. Hasonló tartalmú átiratot intézett a polgármester a belügyminiszterhez is.