Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

Beszámoló a Magyar Színházban rendezett első kultúrelŐadásról 1945. január 28. „Fázunk és éhezünk Átlőve oldalunk Részünk minden nyomor De szabadok vagyunk" [Petőfi] Új jelzőket kellene keresnünk, hogy hiteles hűséggel tudjunk beszámolni az első Szabadság-matinéról, melynek elődei az elnyomatás korszaka alatt csak hihetetlen nehézségek árán, megcsonkítva és agyoncenzúrázva kerültek a közönség elé. Akkor kizárólag csak a művészi színvonal fémjelezte a haladó szellemet s az a csekélyke világnézeti mondanivaló, amely — rendesen a matiné rendezőinek leleményességéből — minden buzgón dolgozó rendőri éberségen is átszűrődött. Akkor elsősorban a művészi élmény hatott; most pedig ehhez még járult valami, amit eddig a szívünk mélyén csak oda képzeltünk, de az élő valóságban sosem hallhattunk. Vasárnap délelőtt, a Magyar Színház

1 színpadán olyan esemény játszódott le, amelynek nagyságát első pillanatban fel sem mérhetjük, egyszerűen csak regisztrálni tudjuk: felszabadult a szellem! Kállai Gyula, a matiné előadója is a felszabadult szellemről beszélt: — Nincs még egy népe Európának, mely éhesebb volna a szabadságra, mint a magyar. Mindig elnyomott nép voltunk, kezünkre és lábunkra bilincseket raktak. Az elnyomatás azonban a népeket csak addig kergeti bűnbe, piszokba és műveletlenségbe, amíg nincsenek a tömegeknek olyan szervezett vezetői, akik a tudatlanságot öntudattá, az elnyomatást ellenállássá, a minden-mindegy béketűrést harcos forradalmi szellemmé változtatják át. A magyar népnek az ipari munkásságban megvolt és megvan ez a szervezett élcsapata és ennek tulajdonítható, hogy történelmünk legsötétebb éjszakája után itt állunk fényben és világosságban s erről a dobogóról és erről a nézőtérről bízón hirdetjük: a magyar nép le fogja tépni magáról az utolsó bilincseket is, lelkének faláról le fogja sikálni a nemzeti szocializmus titkos, áruló és romboló jelszavait s a nép- és gondolatgyilkos hóhérokat, a nép és a szabadság esküdt ellenségeit könyörtelenül a történelem szemétdombjára veti s soha többé nem engedi meg, hogy a szabadság nagy ajándékát kiüssék kezéből. A matiné első számaként a Szózatot játszotta egy alkalmi zenekar Sergio FaÜoni vezetésével, majd az Internacionálé elhangzása után Kodály: „Galántai táncok" című művében gyönyörködött a közönség. Ezután sorra léptek dobogóra azok a művészek, akik az elnyomatás sötét korszaka alatt rengeteg üldözésen, meghurcoltatáson mentek keresztül. Pásztor János „A kutyák dala", „A farkasok dala" és még 1. Ma: Nemzeti Színház, VII. Hevesi Sándor tér 2.