Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Kárt szenvedett lakóházak Egy-egy megsérültlakóház átlagos forgalmi értéke száma forgalmi értéke pengő millió pengő Tj. városok 14.734 615 41.700 Megyei városok 16.410 369 22.500 Községek 55.947 776 13.900 Összesen 13.900 Bp. nélkül 87.091 1.760 20.200 Túl merész becslés volna a fenti átlagos forgalmi értékeket az összes lakóházakra alkalmazni, minthogy a kárt szenvedettek aránya az állománynak alig több mint 1/20 része. Valószínű, hogy a háborús események inkább a városok és községek belterületén levő értékesebb objektumokat érintették, s így a fenti átlagok nem általánosíthatók. A lakások számából kiinduló egészen hozzávetőleges becslés Magyarország lakóházállományának vagyonértékét 15,3 milliárdban fejezné ki, melyből 10,3 milliárd a vidék lakóházaira jutna. Ebből a háborús események kárai vidéken 5,7%-ot, országos viszonylatban pedig 12,1 %-ot pusztítottak el. Az ország különböző részein mutatkozó eltérő károsodásra — Budapest példátlanul súlyos megpróbáltatásán kívül — szintén rámutatnak az adatok. Az épületkárok szempontjából legsúlyosabb volt a helyzet Székesfehérváron, ahol az összes lakóházállomány 84,7%-a sérült meg. Ezenkívül igen súlyosak az arányok Sátoraljaújhelyen (58,1%), Komáromban (49,5%) és Sopronban (47,1%). Ezenkívül Debrecen városát, a pestkörnyéki városokat és egyes nyugati határszéli városokat is súlyosan megviselte a háború vihara. A vármegyék közül Komárom—Esztergom vármegyében, ahol hosszabb ideig állott a front, a kárt szenvedett lakóházak aránya eléri az összes állomány 15,5%-át. A többi vármegyében a 10% alatt marad, de a kárösszeg egyes helyeken, így pl. Veszprém (26,1 millió pengő), Fejér (23,7 millió pengő), Nógrád-Hont, Somogy és Szabolcs vármegyében igen jelentékeny. Az épületeknél a kár oka legtöbbnyire a harci cselekmények (tüzérségi tűz) és a bombázás volt. Ebbe a csoportba tartozik lakóházak esetén az okozott károk 9/10, üzemi épületeknél pedig 8/10 része. Az ország gazdasági életét érintő súlyos károsodásra utalnak azok az adatok, melyek szerint az üzemi épületek által elszenvedett háborús károk összege a lakóházkároknak csaknem felét éri el, míg a középületek károsodása annak 2/3 összegét teszi ki. Nincs kellő támpontunk a gazdasági és közületi célokra szolgáló épületek beruházott tőkéjének elbírálására s így a károsodás mértékét sem tudjuk arányszámokban kifejezni. A felsorolt számadatok nagyságrendje azonban azt mutatja, hogy ezekben az épületekben a károsodás aránylag nagyobb mértékű volt, mint a lakóházakban. Az üzemi épületek kárai közül egyébként a magyar gyáripart érte a legnagyobb veszteség, a mezőgazdasági épületkárok becsléssel megállapított összege azonban közel jár ehhez. Mezőgazdasági épületkárok összege 217,6 millió békepengő Gyáripari épületkárok összege 245,6 millió békepengő