Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
Úgy gondolom, hogy ezzel közelítjük meg legjobban a mai ünnep követelményeit, ha ezt a kötelességet magunk elé tűzzük és azt teljesítjük is. Nagyon szeretném, ha a Nemzeti Bizottság minden tagja egyetértene velem ezekben. Ha pedig a Nemzeti Bizottság elnöksége és főtitkársága esetleg elmulasztaná a BNB foglalkoztatását, akkor maguk a Nemzeti Bizottság tagjai követeljék a bizottság összehívását. Lehetetlen helyzet volna, hogy ez a fontos testület ne munkálkodjék és ne álljon őrt a fiatal magyar demokrácia értékei felett. Az elmúlt egy esztendő igen nagy eredményeket hozott. Eredményeiben fel sem becsülhető, értékes munkát végeztek elsősorban a munkások és a dolgozó értelmiség, a magyar demokrácia megszilárdítása érdekében. Kár volna, ha az elkövetkezendő időkben ez a buzgalom csökkenne, ez az értékes munka elsorvadna, és ha a BNB minél gyakrabban nem adna magáról életjelt. Ismételten üdvözlöm a megjelenteket és egyben bejelentem, hogy Vas Miklós elvtársunk előterjesztést kíván tenni. Vas Miklós: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Az államapparátus leépítésének kérdése már régen vajúdó problémája a magyarságnak. Az elmúlt évek reakciós politikája nem törődött a magyar dolgozók teherbíróképességével. Célja az volt, hogy magának a háborús idők ellenére is a lehető legjobb életet biztosítsa. Ennek érdekében minden eszközt megragadott. Beleette magát az állami gépezetbe és biztos sáncok mögül vitte pusztulásba országunkat. Nem lehet, hogy a munkásosztály véres verítékéből éljenek továbbra is sokezren. De az ország újjáépítése is megkívánja, hogy minél több produktív munkáskezet foglalkoztassunk a mezőgazdaságban és az iparban. A szakszervezetekbe tömörült dolgozók százezrei eddig az igazolóbizottságokban és a népbíróságban bíztak. Remélték, hogy az állami gépezetbe egészséges szellemű emberek kerülnek. Ezzel szemben azt kellett tapasztalniuk, hogy nyugatról mindig újabbak tértek haza, átcsúsztak az igazolási eljáráson és ma már ismét ott működnek a különböző közhivatalokban. Mindannyiunk érdeke, hogy az államgépezet jól működjék. Ki kell hangsúlyoznom, hogy indítványom a kormány eddigi munkáját nem akarja leértékelni. De tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a rendeletek végrehajtása körül igen gyakran tapasztalunk hiányosságokat. Nyilvánvaló, hogy a végrehajtó szervek nem tudják, illetőleg legtöbbször nem akarják megfelelően értékelni a kormány erőfeszítéseit. Két okból tehát alapos tisztítást kell végeznünk az államapparátusban. Mindkét ok egyformán fontos és helytálló. Először is túlméretezett az állami gépezet, másodszor még mindig nagyon sokan vannak olyanok, akik a régi reakciós világ maradványai és visszasóvárgói. A Nemzeti Bizottságok jelentették az elmúlt évben a meginduló életet. Ezek a testületek szilárdították meg a belső rendet, ezek egyengették a demokrácia göröngyös, fáradságos útjait. Munkánkat tovább kell folytatnunk mindaddig, amíg azt mondhatjuk, hogy teljes a béke a magyarságon belül. Úgy érzem, hogy most, az utolsó percben kötelességünk hallatni szavunkat ebben a kérdésben is. Az utolsó perc ez, tisztelt Nemzeti Bizottság. A reakció már kimerészkedett az utcára. A közhivatalokban, a gazdasági életben megbúvók legutóbb már az utcán éltették az elmúlt rendszert. 3 Sajátmaguk adták meg a jelt a leszá3. Lásd a 83/b. számú iratot.
