Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

miniszterhez küldött felterjesztésében (95a). Az oktatás kedvezőtlen tárgyi feltételeit súlyosbította a pedagógusok kétségbeejtő anyagi helyzete (87). Az MKP a bonyolult gazdasági és politikai harcok közepette nagy gonddal foglalkozott a pedagógusokon kívüli más értelmiségi területekkel. Kezdeményezte és támogatta a magyar progresszió, a politikai és kulturális élet vezető személyiségei munkájának méltó elismerését, emlékének ápolását (72, 90, 91), akciót indított az értelmiség és a munkásság kapcsolatának erősítésére (92). Mindezek a küzdelmek az egyre gyorsuló és a világtörténelemben is páratlan méretű infláció viszonyai közepette zajlottak. Az MKP Központi Vezetősége 1946. május elején hozta nyilvánosságra stabilizációs tervét, s leszögezte: augusztus elsejére meg kell teremteni az értékálló új pénzt, a forintot. A terv arra épült, hogy az ipari termelés emelkedő színvonala, s az aratás utáni várható mezőgazdasági árukészlet a megfelelő adópolitikával párosulva biztosítja a stabilizációt. Az ipari termelés növekedésének alapfeltétele a széntermelés emelése volt. Ennek érdekében 1946. tavaszán kibontakozott a széncsata, amelyből a budapesti munkások — köztük ifjúsági brigádok is — kivették a részüket (82a-b). 1946. májusától a stabilizációig a fővárosi dolgozók a nélkülözések végső határára érkeztek. A jegyre kiadható élelmiszeradagokat a tél folyamán többször csökkentették, ennek ellenére a főváros készletei a tavaszra teljesen kimerültek, virágzott a spekuláció, a fekete kereskedelem. „A dolgozó tömegek, de különösképpen az ipari munkásság helyzete az utolsó 15 nap alatt aggasztóvá vált" — olvashatjuk a szociáldemokrata párt üzemszervezési osztályának jelentésében (93). A rendkívül nehéz helyzetben a két munkáspárt közös felhívásban fordult a főváros dolgozóihoz: ne engedjenek a reakció mesterkedéseinek és a termelés emelésével segítsék elő a stabilizációt (96a). A kormányzat a főváros vezetésével együttműködve igyekezett megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megfelelő árukészlettel teremtsen fedezetet a forintnak (96b). 1946. augusztus elsejével a munkásság és a többi dolgozók erőfeszítései nyomán megszületett a népi demokrácia egyik legnagyobb eredménye: a jó pénz. A stabilizáció lehetővé tette, hogy a főváros is elkészítse első stabil költségvetését (96c). 1946. a magyar népi demokrácia baloldala megerősödésének és előretörésének éve volt. A kommunista pártnak a munkásegységre és a munkás-paraszt szövetségre épülő politikája — amely fontos összeütközések sorában, mint pl. 1946. tavaszán a Baloldali Blokk formájában vagy a stabilizáció előkészítésében — kiállta a próbát. E próbatételek sikerében jelentős része volt a kommunistáknak a tömegek között végzett aprómunkájának, amelynek továbbfejlesztése érdekében született meg az MKP Politikai Bizottságának kezdeményezése a pártszervezetek községpolitikai munkájának szervezettebbé tételére (94a). A felszabadulás után az MKP ezen a munkaterületen bizonyos fokig hátrányban volt a többi párttal szemben. Ezt a hátrányt a fővárosi törvényhatósági bizottság kommunista tagjai gyorsan behozták, mint ez beszámolójukból is kiderül (94b). A pestkörnyéki pártszervezetek által készített községpolitikai programok betekintést nyújtanak a helyiségek gondjaiba a fővároshoz való csatlakozás problémájától a közvilágítás, a vízellátás, a városfejlesztés egyéb területeinek mindennapi teendőiig (94c-d). A fővárosi kommunisták erejét mutatja, hogy saját helyzetük megjavításáért vívott csatáik mellett a falujáró mozgalom keretében a sok gonddal-bajjal küszködő szegényparasztságnak is segítségére siettek (99).