Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

TI. A KOALICÍÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január) 1945 kora őszén, kiélezett belpolitikai csaták közepette került sor a felszabadulás utáni első valóban szabad, demokratikus választásokra: a nagybudapesti községi választásokra, amelynek közvetlen feladata a fővárosi törvényhatósági bizottság létrehozása volt. A választásokon a Függetlenségi Front pártjai vettek részt, valamint a Magyar Radikális Párt. A két munkáspárt a felszabadulás óta vívott politikai harcok tapasztalatai alapján nagy reményekkel nézett a választások kimenetele elé. Növelte a bizakodást, hogy az MKP kezdeményezésére létrejött a két munkáspárt együttes listája, a Dolgozók Egységfrontja (65a-b), amely közös programmal lépett a főváros lakossága elé (65c). A kommunisták önbizalmát növelték a községpolitikában azideig elért eredményeik is (65d). A fővárosi községi választásokon a szavazatok többségét a Független Kisgazdapárt szerezte meg, a Dolgozók Egységfrontja komoly sikerként könyvelhette el a leadott szavazatok 43%-ának megszerzését. A választások eredményének elemzése számos, a további politikai tevékenység szempontjából fontos körülményre hívta fel a figyelmet, mint pl. a női szavazók állásfoglalása (65e). A községi választásokhoz hasonló eredménnyel zárultak a fővárosban a négy héttel később sorra kerülő országgyűlési választások is (67). 1945. november 28-án ült össze a főváros történetének — a Tanácsköztársaság időszakát leszámítva — addig legdemokratikusabban megválasztott parlamentje. A választási eredményeknek megfelelően a főváros élére kisgazdapárti polgármester, Kővágó József került. A törvényhatósági bizottság alakuló ülésén Vas Zoltán lelépő polgármester foglalta össze a főváros újjáépítésének addigi eredményeit (71a), az új polgármester bemutatkozó beszédében (71b) már felvillant a közeledő tél várható nehézségeinek dramatizálása. A főváros lakossága valóban rendkívül nehéz tél elé tekintett. Az ellátási gondok (80) mellett a háborúval együttjáróan a bűnözés elszaporodása, a prostitúció megnövekedése (78), az ifjúság súlyos problémái (66) tovább növelték a meglevő nehézségeket. A munkáspártok képviselői a polgármestertől a megtett intézkedéseken (69, 70) túl további erélyes lépéseket követeltek (75, 79a-b) a budapesti emberek gondjainak enyhítésére. A munkáspártok állásfoglalását — a dramatizálás helyett további erőfeszítéseket — igazolták azok a jelentős eredmények, amelyek a tél folyamán születtek. A Gázművek dolgozóinak munkája lehetővé tette a gázszolgáltatás megjavítását,