Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

XI. és XIV. közigazgatási kerületek. Ezeknek az iskoláknak a helyzete tarthatatlan, mivel kötelező' óraszámuknak még többszörös váltakozás mellett is csak egy részét tudják teljesíteni. Ezen iskolaépületek sorsát figyelemmel kísérem és azon leszek, hogy a jövő iskolaév kezdetéig a nem iskolai célra lefoglalt iskolahelyiségeknek legalább egyrésze ismét eredeti rendeltetésének adassék vissza. Megindult az iskolák berendezésének helyreállítása is. A gazdasági hivatal az első csoportba sorozott iskolaépületek nagyobb részének berendezését már felülvizsgálta és a megrongálódott berendezési és felszerelési tárgyak javítását megkezdte. Az iskolák békés munkájának elősegítése érdekében intézkedés történt az iskolák ingóvagyon-leltárainak újrafelvétele, továbbá a légitámadások és a főváros ostroma alatt megsemmisült iskolai anyakönyvek, okmányok számbavétele és pótlása iránt. A polgármester PL Arch. 274. f. 15—47. őe. Fogalmazvány. 57. VITA NAGY-BUDAPEST LÉTREHOZÁSÁRÓL a) A törvényhatósági bizottság válasza a „Budapest környékének igazgatási újjárendezése" tárgyú belügyminiszteri leiratra

1 1945. július 11. Tisztelt Közgyűlés! A magyar belügyminiszter az alábbi leiratot intézte hozzám: „Magyar Belügyminisztérium. 20.104/1945—I. szám. Tárgy: Budapest környékének igazgatási újjárendezése. Székesfőváros Polgármestere, Budapest. Az ország területi és igazgatási újjárendezése kapcsán előtérbe kerül Budapest szűkebb és tágabb környékének újjáalakítása is. Mielőtt az ügyben álláspontot foglalnék, szükségesnek tartom az érdekelt közületek, szervek és pártok meghallgatását azzal a kéréssel, illetőleg utasítással, hogy tüzetesen indokolt véleményüket hozzám 30 napon belül terjesszék be. Az újjáalakítás helyes beosztásán, alapelveinek rögzítésén, s helyességén múlik a cél elérése, mely nem lehet más, mint az újonnan keletkezett közületek helyes irányban való szabad fejlődésének előmozdítása. Ez a helyes irány a székesfőváros érdekeinek teljes mértékű szemelőtt tartásával jelölhető ki. 1. Nagy-Budapest létrehozásának terve a század eleje óta többízben felmerült. A felszabadulást megelőzően utoljára a minisztertanács 1944. február 15-i ülése foglalkozott Nagy-Budapest létrehozásával (lásd: Források Budapest múltjából III. kötet 248. sz. irat). Nagy-Budapest a felszabadulásig nem valósult meg, bár különféle értelmezésben szerepelt. Más budapesti határt állapított meg a rendőrség, a közellátás, az újjáépítési rendelet, a Postavezérigazgatóság, a Földbirtokrendező Tanács, stb. Az MKP 1945-től fogva nagy-budapesti méretben szervezkedett, a közéletben, a sajtóban is közhasználatúvá vált a Nagy-Budapest elnevezés.