Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
Bevezetés
525 km 2-re, lakosainak száma 1 057 912-ről 1 640 000-re emelkedett. Az egyesített Nagy-Budapest az addigi tizennégy kerület helyett huszonkét közigazgatási egységet foglalt magába. Az egyesítést mintegy betetőzte a tanácsrendszer bevezetése. Az 1949-ben elfogadott Alkotmány értelmében 1950. október 22-én megtartott tanácsválasztások során létrejött új népképviseleti szerv, Budapest Város Tanácsa 1950. november 3-án tartott alakuló ülése lezárta az 1945. januárjában megindított folyamatot, kifejezte és megtestesítette a szocialista forradalom győzelmét Magyarország egyesített megnagyobbodott fővárosában. A kiadványunkban bemutatásra került öt esztendő rendkívül gazdag volt eseményekben, hiszen a forradalom időszakában több történés zajlik le egy nap alatt is, mint a békés fejlődés akár egy egész évében. Forráskiadványunk csak az első lépést tette meg e történeti eseményekben bővelkedő korszak teljes ábrázolásához. * * * Kötetünk dokumentumanyagának összeállításánál elsősorban Budapest Főváros Levéltárának eddig őrizetébe került gazdag forrásanyagára támaszkodtunk. Ez a forrásanyag azonban közel sem mondható teljesnek és egyenletesnek, sem a tárgyalt időszak vonatkozásában, sem a főváros életének egyes területeit tekintve. Ezért nem tekinthettünk el más levéltárak, elsősorban az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az MSZMP Budapesti Pártbizottsága Archívumának igen gazdag budapesti vonatkozású forrásanyagának felhasználásától. Kiadványunk forrásanyagának teljesebbé tétele érdekében kutatásokat végeztünk más levéltárakban, így a Szakszervezetek Országos Tanácsának Levéltárában, az Új Magyar Központi Levéltárban, a Pest megyei Levéltárban. A levéltári forrásokon túlmenően nem mellőzhettük a korabeli sajtó- és más nyomtatott kiadványok felhasználását sem. Kerültük a már ismert források ismételt közlését, a kötet több mint kétszáz dokumentumának döntő többsége először kerül a mai olvasó kezébe. A kötetben közreadott iratanyagot három fejezetre osztva csoportosítottuk, a fejezeteken belül az iratok keletkezésük időrendjében követik egymást. Ettől a közlési módtól néhány esetben eltértünk, egyes nagyobb jelentőségű, a korszakra jellemző esemény, problémakör iratait tárgyuk szerint csoportosítottuk és e tematikai egységeket a legkorábbi keltezésű dokumentum alapján soroltuk be a többi irat közé. Az így összetartozó iratokat a, b, c, jelzéssel kötöttük egybe, hasonlóképpen jelezzük az egy ügyben keletkezett összetartozó dokumentumokat is. Az egyes fejezetek előtt rövid bevezető ismerteti az adott korszak főbb vonásait, legkiemelkedőbb eseményeit, zárójelben utalva a kérdést megvilágító dokumentum sorszámára. A dokumentumokat a köteten átfutó sorszámmal láttuk el. A sorszámot követően az irat tartalmát ismertető cím (regeszta) és az irat kelte következik. Minden dokumentum végén baloldalt közöljük az irat őrzési helyét, jelzetét, jellegét, a nyomtatásban megjelent műveknél a bibliográfiai adatokat. Levéltárunkban őrzött iratoknál nem tüntettük fel a BFL nevét, csupán a fondra utalunk, ahol az található. Más levéltárakból felhasznált iratoknál a teljes jelzetet tüntettük fel. Az iratokat teljes terjedelemben, betűhíven, egykorú helyesírással közöljük. Ettől
