Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

A 25 esztendős városházi rendszer legfőbb törekvése az volt, hogy mindent behozzon a városházára. A legkisebb ügyekkel szemben is vétójogot emelt a városháza, ha a kerületekben kívánták elintézni. így történhetett meg, hogy a városháza ma egy óriási ágas törzs, a kerületek pedig egy elcsenevészesedett törzs, mert ahhoz, hogy egy vásárcsarnokban a vásárpénztári igazgató egy munkásnak a hetibérét kifizesse, nem rendelkezik kellő joggal. Ehhez az kell, hogy ezt a kifizetést aláírja egy ügyvezető, egy tanácsnok, egy alpolgármester, illetve alá kell, hogy írja a polgármester is. De nemcsak ebben a kérdésben ilyen a helyzet. Ha valaki, egy polgár az ügyét el akarja intézni, akkor feltétlenül, szinte parancsoló tényként be kell jönnie a városházára. Érthető, hogy ez miért történt így. Mindenképpen diktatúrát akartak gyakorolni, mindenképpen azt akarták, hogy a város egy kézben legyen, olyan kézben, amely kiszolgálja a mindenkori reakciós hatalmat, azt a hatalmat, amely nem akart szabadságjogokat adni a népnek, egyáltalán nem akart jogokat adni a népnek. És ha mi erre rájöttünk, és látjuk, hogy az egészséges fejlődés akadálya ez a hihetetlen centralizáció, akkor, hogy megindíthassuk a város politikai életének egészséges vérfejlődését, feltétlenül azt kell csinálnunk, hogy a városházáról az ügyek intézését ki kell vinnünk a kerületekbe. Minden szabadságszerető polgárnak az a legfőbb kötelessége, hogy erősítse a kerületeket. SUPKA GÉZA: Ez a közvetlen demokrácia! VAS ZOLTÁN polgármester véleménye szerint a kerületeket annyira erősíteni kell, hogy nemcsak arra van szükség, hogy Budapest törvényhatósága állandóan és rendszeresen ülésezzék, hanem a legközelebbi jövőben — éppen a demokrácia erősítése érdekében — meg kell valósítani azt, hogy a kerületekben is legyen választott politikai testület: legyenek kerületi választmányok.

4 Ha a 25 esztendős reakciós rendszer és az ezt megelőző rendszerek ennek mindig és mindenkor ellene voltak, ezt nekik meg kell valósítaniuk. (Általános helyeslés.) Azt hiszi, hogy ezzel a pártoknak, a BNB-nek egyik legfőbb politikai célkitűzését szögezi le. A másik kérdés, amiről szólni kíván, az, hogy a kerületekben az adottságok folytán amiatt, hogy oda új és friss demokrata erők kerültek be, az elöljáróságok új kezekbe kerültek. Ezeket az új erőket posztjukon meg kell erősítenünk. De ugyanakkor, amikor mindenképpen kívánatos biztosítaniuk, hogy a kerületek politikailag biztos kezekben legyenek, elsőrendű kötelességük arra törekedni, hogy a szakszerűséget is biztosítsák azáltal, hogy demokrata köztisztviselőket, városi hivatalnokokat tesznek oda akár helyettesekként is, illetve adnak ilyeneket segítségül ezeknek az új elemeknek. Nagy feladatok ezek, de meg kell őket valósítani. Meg is fogják valósítani azért, hogy biztosítani tudják Budapest választóinak, polgárainak azt a jogát, hogy szabadon válasszák meg képviselőjüket. Mert így szolgálják és így biztosítják legjobban azt az autonómiát, amelynek életbentartása valamennyiük törekvése és demokrata kötelessége is. Ez a legfőbb politikai célkitűzésük is. A politikai célkitűzéseket azonban csak akkor tudják biztosítani, ha jó városi politikát csinálnak, illetve, ha jó városi gazdasági politikát csinálnak. A politika kenyérkérdés, és a kenyérkérdés politikai kérdés! Feltétlenül biztosítani kell, hogy a város talpraálljon. Biztosítaniuk 4. A kerületi választmányok létrehozására nem került sor. Feladatkörüket bizonyos fokig — főleg megalakulásuk első szakaszában — a kerületi nemzeti bizottságok látták el. A kerületi választmányok szerepét 1950. óta a kerületi tanácsok töltik be.