Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

c) Csak a falusi alsófokú iskolákban kezdődjék a tanítás szeptember havában. d) Egyetemek a rendes időben kezdjék meg az új tanévet. — — —

4 OL. Mt. jkv. 1943. aug. 17. 246. Szepessy Albert, a szociáldemokrata párt fővárosi községi frakciója vezetőjének beszámoló jelentése a budapesti pártértekezleten 1941—1943. években folytatott tevékenységéről 1943. november. 1935-ben választották meg a fővárosi törvényhatóságot és ennek a mandátuma 1940-ben járt volna le, de megbízatását a háború miatt meghosszabbították.

1 Most már nyolc éve ül együtt ez a fővárosi törvényhatóság, aminek következtében az egész törvényhatóságon az elöregedés jelei mutatkoznak. A meghosszabbítások során több súlyos vérveszteség érte pártunkat, mert a zsidó törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát a belügyminiszter nem hosszabbította meg. így egész sor elvtársunk esett ki éppen olyanok, akik elsők voltak 17 évig a harcban és a szociáldemokrata községi frakció eredményeiben.

2 Nem mulaszthatom el tehát, hogy szép és eredményes munkájukért hálás köszönetemet ne fejezzem ki nekik és nem mulaszthatom el ebből az alkalomból azt sem, hogy ne ezt a szót mondjam nekik: a viszontlátásra. (Taps) A kihagyottak pótlására új községi frakciótagok kerültek be. A személyi változások során a községi frakció vezetésében is bizonyos változások következtek be. Büchler elvtárs helyére csekélységem került, Bánóczy László elvtárs helyett pedig Miliők Sándor elvtárs lett a frakció vitarendezője. Nem csak nálunk voltak változások, hanem a főváros legfőbb vezetésében is, így a főpolgármesteri székben. Karafiáth Jenő, aki egyike volt a legsötétebb embereknek a városházán és az egyik apja volt annak a szellemnek, amely a városházán abban nyilvánult meg, hogy a „zsidóra és szociáldemokratára nem szavazunk" és 4. A londoni rádió először 1943. aug. 8-án közölte, hogy ha a magyar hadiipar nem szünteti be — akár szabotázs útján — a német háborús gépezet részére történő termelést, akkor Budapest hadiüzemeit és fontos gyártelepeit bombázni fogják. Név szerint sorolta fel azokat az utcákat és gyárakat, melyeket a munkásságnak el kell hagynia. A kormány német nyelvű félhivatalos lapja a Pester Lloyd aug. 13-án válaszolt a londoni rádió közleményére. A cikk azt állította, hogy Magyarországon nem épültek új repülőterek, stratégiai útvonalak, a magyar ipart nem bővítették és számításba vehető ipari átállítás nem történt. A budapesti élet jellege a háború kezdete óta nem változott. A cikk a továbbiakban arról írt, hogy „Magyarország nem kívánja kardját az angolokkal keresztezni. (Oláh György 1943. nov. 26-i felszólalása a képviselőházban. KN. 1939—1944. XVIII. K. 305—306. o.) A kérdéssel kapcsolatosak a 249. és 276. sz. dokumentumok. 1. Az 1941. évi XIX. tc. 2. Többek között kimaradt Büchler József a törvényhatósági bizottsági frakció vezetője, Dr. Bánóczy László, Pollákné, Stern Szerén. Helyettük a szociáldemokrata párt póttagokat küldhetett.