Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)
kiárad, adott nekik meleget; fákról szedtünk le embereket a Városligetben. Kapuk aljában is találtunk embereket, akik ott töltötték az éjszakájukat, mert nem találtak otthont, nem kerestek annyit, hogy lakást vehessenek a mai drága viszonyok között. A törvényhozó meglepetéssel nézi ezt a hatalmas nyomorúságot, amelyen segítenünk kell. Ezt a kérdést nem szabad elhanyagolnunk, s mélyen bele kell nyúlnunk az állam és a polgáraink zsebébe, hogy csak részben is megindíthassuk a lakásépítésnek óriási akcióját. Én nem mondom azt, hogy az állam van egyedül hivatva ennek az óriási nyomorúságnak az eltüntetésére; ezt üzleti alapon a magántőkével együtt kell eltüntetni. Mert az állam maga nem lesz képes erre. Jól mondotta Gaal Gaszton t. képviselőtársam, hogy ide sok milliárd, 19 milliárd kellene... Orbók Attila: Még az indítványt sem tűzik ki tárgyalásra! Frühwirth Mátyás: ... azon házak felépítésére, amelyekre momentán szükség van. Ezt az összeget az állam egyedül sohasem tudja előteremteni, s azért kell belekapcsolni a magántőkét és ezért kell nyújtanunk mindazt, amit csak lehet, hogy megindítsuk a magántőke részvételét, ennek az állami építési akciónak a keretében. Találtunk a lakásrazzián embereket, akik ketten béreltek egy ágyat, az egyik nappalra, a másik éjszakára; az, aki éjjeli üzemben dolgozik, az nappal alszik benne, amelyik pedig nappal dolgozik, az éjszaka fekszik le ugyanabban az ágyba, anélkül, hogy felváltanák az ágyhuzatot, ugyanabban a meleg ágyban alszik a másik ember is. Méltóztassék ezt elgondolni. Ez a mértéke Budapest lakónyomorúságának. Ez azonban egyik legértékesebb társadalmi tényezőnket is megtámadja, nevezetesen a család bomlását idézi elő. A családok lazasága pedig oda fog vezetni, hogy tovább züllik az ifjúság, tovább züllenek a közerkölcsök. Ha nem tudunk lakást, otthont nyújtani az embereknek, akkor hiába dolgozunk, mert akkor a társadalom sejtjét, a családot nem mentettük meg a jövőnek. Pedig az új keresztény államnak a családon kell felépülnie. S ha erre törekszünk, akkor a munkát a családon kezdjük meg: teremtsünk számára otthonokat, lakásokat és minél több embernek építsük fel családi fészkét. Budapesten minden évben 12 000 ember köt házasságot, tehát minden évben 12 000 új család alakul s ezek közül senkinek nem tudunk lakást adni. Méltóztassék csak elgondolni, hova fog az vezetni, ha ezt ölbe tett kézzel nézzük. NN. 1920—1921. XI. K. 395—396. o. 43. Nemzetgyűlési választások eredményei Budapesten 1922. június 1—2. Megnevezés: Száma: % Választásra jogosultak Leadott szavazatok Érvénytelen szavazatok A nemzetgyűlési mandátumok A budapesti mandátumok 352 480 322 786 11 067 245 25 100 91,5 3,4 100 10,2