Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Tisztelt Közgyűlés! Amiért én a megállapítást kérem, az az, amit a római jog, az én kedvenc stúdiumom

2 beneficium inventarii

;i-nak nevez. Én meg akarom állapítani a vagyonállagot azért, hogy se én, se a tisztelt közgyűlés az előző terhekért feleletre vonhatók ne legyünk. És még egyet kell megállapítanom. Budapestnek talpraállítása nemcsak helyi, hanem országos érdek is. Valamely ország fővárosa mindig tipikus reprezentatív képviselője az illető országnak, anyagi erejét és szellemi értékét az ország fővárosa után ítélik meg. Budapestre nézve ez nemcsak elméletileg áll, hanem tényleg a szó valóságában, Budapest központja az egész ország vízi és szárazföldi hálózatának, kereskedelmének és egész hiteléletének. Ama finom szálak folytán, amelyek kiterjednek az egész országra, hogy ha ebben a gócpontban valami hiba van, az érezteti hatását, még pedig káros hatását az egész országra is. Ennélfogva Budapest konszolidálása országos érdek is és abban a munkában, hogy Budapestet talpraállítsuk, nemcsak a fővárosnak, hanem az állami kormányzatnak is részt kell vennie. Azért nagyon fontos, hogy a főváros törvényhatósága és az állami kormányzat között a legszebb harmónia, a legnagyobb egyetértés legyen. A főváros törvényhatóságának alá kell magát rendelnie a nagy egyetemes államérdekeknek, de viszont az állami kormányzatnak is ügyelnie kell arra, hogy a főváros törvényhatóságának autonómiáját megvédje, azt szilárdítsa s abból semmit el ne vegyen. Mert minden vágás, amely az önkormányzat ősi ágán ejtetik, magának a nemzet törzsének életképességét támadja meg. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az első feladat a súlyosan megzavart háztartás egyensúlyának helyreállítása. Ez a megzavarás nemcsak a háborúra vezethető vissza, mert altatás volna azt hinni, hogy csak a háború és a forradalmak okozták a főváros háztartásának megbillenését. Régebbi időre vezetendő vissza ez s abban rejlik, hogy a rendes bevételek már igen régóta nem fedezték a kiadásokat és a hiányt kölcsönből kellett pótolni. Ennek pedig az volt az oka, hogy az adók meglevő pótlékolási rendszere, valamint a később behozott fogyasztási adók kontingentálása

4 merev határok közé szorította a főváros bevételeit és így nem volt abban a helyzetben, hogy egy bizonyos elaszticitással fejleszthesse a közjövedelmeit. Ezen kell segíteni egy új adótörvénnyel s kérni kell a kormányt, hogy e tekintetben a főváros kívánságait vegye figyelembe. Nagyfontosságú teendő e téren, hogy a jövedelmi adó, valamint a hadinyereségadó progresszív pótlékolása megengedtessék. Ezt nemcsak pénzügyi szempontból tartom fontosnak, hanem szociális szempontból is, mert épen a hadi jövedelmek idézték elő azt a rettenetes nagy vagyoni eltolódást, amely a közép és alsóbb osztályok százezreit szinte nyomorúságos sorsra juttatta, míg egy kis kiválasztott rész nagy jövedelmeket élvez és oktalan fényűzést fejthet ki. Ezen kell segíteni és ebből egy gazdag forrását kell fakasztani a főváros jövedelmeinek. 2. Tanulmányom. 3. A leltárjog kedvezménye. Az örökös kijelenti, hogy az örökséget csak a hagyaték leltározása mellett fogadja el, a hagyatékot terhelő adósságokért csak az örökség erejéig felel. 4. Jelen esetben e szóval Sipőcz a fővárosi adók felemelésének vagy kiterjesztésének tilalmát, korlátozását kívánja kifejezni.