Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

1928-tól 1938-ig a MÉMOSZ elnöke. 1938. nov.-től 1942. jún.-ig az SZDP főtitkára. 1939—1944. márc. 19. között főszerkesztője a Népszavának, a Történelmi Emlékbizottság tagja, majd a Magyar Front Intéző Bizottságának elnöke. — 395, 449, 510. Szálasi Ferenc, (1897-—1946) vezérkari Őrnagy, 1935-ben a Nemzet Akaratának Pártja, 1940ben a Nyilaskeresztes Párt megalapítója. 1944. okt. 15-én puccs útján német segítséggel uralomra kerülve, totális mozgósítással az ország erőforrásainak kíméletlen felhasználásával szolgálta ki a hitleri hadigépezetet. Háborús főbűnösként végezték ki. — 435, 439, 441, 444, 445, 446, 467, 468, 495, 525, 533, 547, 550, 552, 553, 557, 561, 609. Szántó Zoltán, (1893) tisztviselő, a KMPtagja. 1927. évben nyolc és félévi börtönbüntetésre ítélték. — 190. Szász Lajos, állami főtisztviselő. 1937-től államtitkár a pénzügyminisztériumban. 1942. okt. 19-től 1944. aug. 24-ig közellátási és egy ideig iparügyi miniszter. — 542. Szebeny (Flaxmayer) József, (1897) városi főtisztviselő, a főpolgármesteri hivatal vezetője. 1939-ben tanácsnok, a városgazdasági majd a társadalompolitikai ül. a közlekedési ügyosztály vezetője, 1944-ben a BSZKRT vezérigazgatója. — 423, 509. Szendy Károly, (1885—1953) kispolgári családból kikerült városi főtisztviselő. 1930-tól közoktatásügyi tanácsnok, 1934-ben polgármesterré választását a Keresztény Községi Párt javasolta. Bemutatkozó beszédében Bárczy István tanítványának vallotta magát s állítólag szabadkőműves is volt. Polgármesterségének időszakában jelentős középítkezéseket valósított meg. Megkezdődött a nyomortanyák felszámolása is. 1944. márc. 19-ét követően lemondott funkciójáról. — 369, 396, 459, 497, 512, 516, 525, 530, 533, 605, 608. Szentmiklósy Andor, követségi tanácsos, sajtóattasé, a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, majd a külügyminiszter helyettese. A németek 1944-ben kivégezték. — 525. Szentmiklósi József, (1897—f) városi főtisztviselő. 1943-ban tanácsnok, a lakásügyi osztály vezetője. — 555. Szepessy Albert Róbert, (1885—?) magántisztviselő, 1925—1944 között szociáldemokrata párti tv hat. biz. tag, 1942—1944-ben tvhat. biz.-i frakció titkár. — 519. Szepesváry Pál, (1890—f) városi főtisztviselő. 1920-tól a polgármesteri hivatal vezetője. 1931-től mint tanácsnok a közjogi, katonai és illetékességi, 1939-től az országmozgósítási ügyosztály vezetője. — 555. Szilágyi Ferenc, vámszaki tanácsos, 1944-ben kormánypárti tvhat. biz. tag. — 543. Szilágyi Károly, biztosítóintézeti igazgató. 1906-tól 1918-ig és 1920-tól 1923-ig tvhat. biz. tag. — 64. Szilágyi Lajos, (1882—1942) földbirtokos, vezérkari tiszt, legitimista ellenzéki politikus. 1922—1925-ben a demokratikus blokk elnöke. 1926-ban a Kispolgárok Országos Pártjának alapítója. 1920-tól 1935-ig képviselő. 1925-től 1930-ig a tvhat. biz., 1938-ban a felsőház tagja. — 221. Szinyei-Merse Jenő, (1888—1957) 1926—1944 között képviselő. 1936-ban a NEP ügyvezető alelnöke, majd 1938-ban a képviselőház alelnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1942. júl. 3-tól 1944. márc. 22-ig. — 518. Szirmai István, (1906—1969) magántisztviselő, jogász. 1929-ben lépett be Erdélyben a román KP-ba, a magyar mozgalomba 1941-ben kapcsolódott be. 1943 nyarán a Béke Párt titkára. 1943. dec.-ben letartóztatták, 1944. okt.-ben megszökött és Szegedre ment. — 576, 577. Szmrecsányi György, (1876—1932) főispán, majd dunántúli kormánybiztos. A KNEP alapító tagja, a Keresztény Községi Párt egyik létrehozója, az ÉME elnöke, 1920-tól 1926-ig képviselő. 1920-tól 1921-ig a nemzetgyűlés alelnöke. 1920-tól 1923-ig tvhat. biz. tag. —48, 132. Szőnyi László, városi főtisztviselő, 1944-ben tanácsnok a vízvezetéki és világítási osztály vezetője. — 555. Szterényi József, br., (1861—1941) legitimista politikus. A Wekerle-kormány kereskedelemügyi minisztere, a Bethlen-kormány megbízottja az optans perben és a Népszövetségnél. 1920-ban és 1926-ban képviselő, 1927ben felsőházi tag. A tvhat. biz.-ban 1900— 1913 és 1920—1923-as években foglalt helyet. — 41, 77. Sztójay Döme, (1883—1946) altábornagy, 1936—1944 között berlini követ, 1944. márc. 22-től 1944. aug. 24-ig a német megszállókat kiszolgáló bábkormány miniszterelnöke és külügyminiszter. Személyéhez fűződik újabb nagyszámú magyar katona frontra küldése és 600 000 magyarországi zsidó állampolgár deportálása. Háborús bűnösként végezték ki. — 529, 534, 542, 545. Sztranyavszky Sándor, (1882—1942) földbirto-