Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

NÉVJEGYZETEK

az 1920-as években kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Illegális újságot készített az Egyesült Izzóban, gyári sejtfelelős. 1932ben szerkesztője az Ifjú Proletárnak és a KIMSZ titkára. Két ízben is letartóztatták. Kiszabadulva 1939-ben a Szovjetunióba ment. 1943-ban Varsónál ejtőernyős partizánként harcolva eltűnt. — 245, 325, 328. Kiss Károly, (1903) cipészsegéd. 1922-től KMP tag, majd a párt egyik vezető funkcionáriusa. Forradalmi tevékenységéért 9 évet töltött börtönben és internáló táborban. 1944-bi;n kiszabadulva Kőbányán és Pesterzseoeten szervezte az ellenállási mozgalmat. — 576. Kiss János, (1883—1944) altábornagy, a fasizmus elleni harc vértanúja. 1944 novemberében a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának irányítója, s a budapesti fegyveres felkelés tervének kidolgozója. Nyilasok — árulás folytán — letartóztatták és kivégezték. — 576. Klár Zoltán, orvos, 1925-től 1930-ig és 1935-től 1940-ig ellenzéki tvhat. biz. tag. 1940-ben megfosztották mandátumától. — 263, 500. Klebelsberg Kunó gr., (1875—1932) konzervatív kultúrpoíitikus. A Magyar Történelmi Társulat elnöke, az MTA tagja. 1921. dec. 3-tól belügy, 1922. jún. 16-tól 1931. aug. 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. — 124. Kleiner Artúr, (1876—f) ügyvéd, demokrata — szabadelvű politikus. 1926—1935 között és 1940-ben tvhat. biz. tag, ugyanez évben megfosztották mandátumától. — 500. Korvin Ottó, (1894—1919) tisztviselő, a magyar munkásmozgalom vértanúja. Az első világháború alatt egyik irányítója az antimilitarista mozgalomnak. A KMP egyik alapítója, a KB tagja. A Tanácsköztársaság idején vezetője a belügyi népbiztosság politikai osztályának. 1919. dec.-ben végezték ki. — 601. Kossá István, (1904—1965) villamoskalauz. 1922-ben kapcsolódott be a szocialista munkásmozgalomba, 1923-tól az ellenzéki szociáldemokrata csoportok tagja. 1933-tól a Villamosvasúti Alkalmazottak Szövetsége főtitkára, majd a Közlekedési Dolgozók Szövetsége titkára. 1942-ben büntetőszázadban a frontra került és ott szovjet hadifogságba jutott. 1944. nov.-ben illegálisan visszaérkezett, kapcsolatba lépett a fővárosi kommunista mozgalom és az Ellenállási Front vezetőivel s tevékeny szervezője volt a fegyveres akcióknak. —• 577. Kovács Imre, (1913) író, publicista. Az 1930-as évek második felében a népi írók mozgalmának és a Márciusi Frontnak egyik vezetője. Részt vett a Magyar Front ellenállási mozgalomban. — 576. Kovács István, (1911) kárpitossegéd. 1927-ben KMP tag, vezető tisztségeket töltött be a KIMSZ-ben. 1934—1942 között börtönbüntetését töltötte, 1942-ben a KMP budapesti titkára és a KB titkárságának tagja. 1943 nyarán letartóztatták. 1944 őszén megszökött s újból bekapcsolódott az illegális pártmunkába. — 576. Kovácsházy Vilmos, (1885—f) városi főtisztviselő. 1931-től tanácsnok a közgazdasági és közlekedési majd a városgazdasági ügyosztály vezetője. 1940-ben a IV. ker. elöljárója. — 477, 530. Kozma Jenő, (1879—1943) ügyvéd, kormánypárti politikus. A Tanácsköztársaság után a WolfT-párt tagja, majd 1925-ben az Egységes Községi Polgári Párt elnöke. 1926-ban a Polgári Egység Klubjának létrehozója. 1906-tól 1918-ig és 1920-tól választott, 1931ben örökös tagja a tvhat. biz.-nak. 1926-tól 1935-ig képviselő. — 145, 151, 214, 216, 221, 278, 279, 280, 366, 380, 490. Kozma Miklós, (1884—1941) alezredes, Horthy bizalmasa. Szegeden 1919-ben a nemzeti hadsereg ún. védelmi és propaganda apparátusának irányítója. 1920—1935 és 1937—1939 között a MTI ül. a Rádió elnöke. 1934-től felsőházi tag. 1935. márc.-tól 1937. febr.-ig belügyminiszter. 1939—1941-ben Kárpátalja kormánybiztosa. — 388, 389, 407, 408, 410. Kövesligethy Miklós, ügyvéd, 1935—1944 között kormánypárti majd nyilas tvhat. biz. tag. — 516. Kray István br., (1887—?) 1923-ban a népjóléti minisztériumban osztálytanácsos és az állami lakásosztály vezetője. 1926-tol egységespárti, 1928-tól 1935-ig keresztény gazdasági párti képviselő. — 199, 200. Krizs Árpád, (1881—1951) krisztinavárosi plébános, keresztényszocialista beállítottságú tvhat. biz. tag. 1920—1922 és 1925—1944 között. — 55. Kun Béla, (1886—1939) újságíró, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója és vezetője. Külügyi, majd hadügyi népbiztosa a Tanácsköztársaságnak. 1920-ban a Szovjetunióba került. A Kommunista Internacionálé VB-nak tagja, a KMP Külföldi Bizottságának vezetője. A személyi kultusz áldozata. —• 22. Kun Béla, (1878—?) agrár-ellenzéki politikus. 1922—1939 között képviselő. — 213.