Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

ennek a községi pártnak a működésére, hogy a szenvedők szenvedéseit a legkomolyabb szándékkal akarjuk meggyógyítani, abban a rendíthetetlen tudatban indulunk munkánknak, hogy az emberiség evolúciója sohasem mutatott még nemesebb demokráciát, igazabb szocializmust annál a demokráciánál és annál a szocializmusnál, amelyet Krisztus Urunk az evangéliumban fektetett le és amit mi meg is akarunk valósítani. És mert a keresztényszocializmus gondolatával jövünk, azért a közüzemek tekintetében is elsősorban a szociális feladatokat akarjuk megvalósítani. Nem azt akarjuk, hogy ezek a közüzemek egyéni érdekeket szolgáljanak, hanem csakis önköltségüket biztosítva szolgáljanak annak a szociális nyomornak a megoldására, amely ma a legbizonytalanabbá teszi a helyzetet. Elsősorban arra fogunk nézni, hogy az árakat leszorító szociális feladatuknak mindenben megfeleljenek. Lehetséges, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy talán az, amit mondottam sokaknak idegenszerű volt, de azt hiszem, fényesebb dokumentumot arra, hogy mi más szellemet kívánunk ide behozni, nem lehet nyújtani, minthogy ezek a szavak nem találkoztak mindenütt osztatlan helyesléssel. És most mélyen tisztelt közgyűlés, a községi párt részéről melegen üdvözlöm a kormánybiztos úr Oméltóságát. íme, tisztelt közgyűlés, itt van a határkő, a határkőnél kifejtettük nézetünket és most legyen bármi utunkban, tetszés, vagy nem tetszés, gúny vagy megvetés, mi abban a szent elhatározásban, hogy ha kell szuronyok és terror ellenére is megvalósítjuk a keresztény nemzeti eszméknek itteni érvényesülését és uralmát megalapozzuk, azt kiáltjuk: minden akadályt elsodorva, bármiféle közvélemény ellenére is haladunk előre és meg is valósítjuk a keresztény magyar Budapestet!" A baloldalon ülő törvényhatósági tagok részéről többszöri közbeszólással kísért s a jobboldalon ülő törvényhatósági bizottsági tagok által közben is zajos lelkesedéssel, majd lelkes és hosszantartó éljenzéssel, felállással s tombolva, tüntető tapssal fogadott beszéd után a szólásra jelentkező dr. Gaár Vilmos törvényhatósági bizottsági tag a baloldalon ülő törvényhatósági bizottsági tagok nevében a következőket mondja: „Mélyen tisztelt bizottság! A közgyűlés megalakulását mi is igaz szívvel üdvözöljük, mert nagyon természetes, hogy a közelmúlt idő, amit méltatott az Önök vezető szónoka, ez a közelmúlt idő éppen a törvényhatósági bizottság hiányában volt olyan káros Budapestre nézve, mert ellenőrzés nélkül, a törvényhatósági bizottság közreműködése nélkül a polgárokra milliós terheket róttak újra és újra. Üdvözöljük azért is a Bizottságot, hogy immár ellenőrizhetjük most a tanács működését. Ami pedig az Önök vezető szónokának azt a kijelentését illeti, hogy ő a történelmi materializmus, a szocializmus és marxizmus ellen harcol, okosan, helyesen jól teszi, az ellen mi is harcolunk, s harcoltunk is. A történelmi materializmus megalapítója Marx volt, ugyanaz a Marx, aki a vörös osztály harcnak volt a megteremtője. Ám a kollektivista osztályharc éles ellentéte a kapitalizmusnak, e kettőt Összevegyíteni nem lehet. Már most bocsánatot kérek, amikor minket itt a túloldalról kapitalizmussal vádolnak és amikor a kapitalizmus nagy ellensége a marxizmus, akkor nem lehet arról beszélni, hogy a kapitalistának feltüntetett kisebbség ellenében Önök védik meg az országot a marxista tanoktól. Tisztelt Közgyűlés! A tizedik esztendeje ülök ezekben a padokban és mindenkor a valláserkölcsös felfogásnak és a nemzeti hazafias irányzatnak voltam a híve, ebben az irányban kívánok továbbra is működni, bennem is él Krisztus, de én azt