Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Polgármesteri rendelet a lakosság ellátását szolgáló intézmények rombolásának megtiltásáról és a közüzemek működésének fenntartásáról 1944. november 6. Bizalmas! A kormányhatóság rendeletben közölte az esetleges katonai kiürítéssel kapcsolatban a hadiüzemek üzembentartásának, illetve munkabeszüntetésének módozatait.

1 A rendelkezés többek közt gondoskodik arról is, hogy abban az esetben, ha a polgári lakosság eltávolítása nem történnék meg, a lakosság ellátását szolgáló közüzemeket és egyéb hadiüzemeket nem szabad megbénítani. Mivel a lakosság elsőrendű közszükségleteinek ellátásáról a szoros értelemben vett székesfővárosi hadiüzemeken kívül egyéb fővárosi hivatalok, intézetek, intézmények is gondoskodnak: mindezeknek üzemben tartásáról, illetve működtetésükről a következőkben rendelkezem. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek, Gázműveinek, Vízműveinek, Községi Élelmiszerárusító Üzemének, Községi Kenyérgyárának, Községi Lóhúsüzemének, az Allatvásárok és Közvágóhidaknak, valamint a Vásárcsarnok gépüzemének, mint hadiüzemeknek, azok a tisztviselő- és munkás-alkalmazottai, akiknek közreműködése az üzemvitelhez okvetlen szükséges, szolgálatukat a főváros katonai kiürítése esetén továbbra is ellátni kötelesek és Budapest területét nem hagyhatják el. Ez a rendelkezés értelemszerűen kiterjed a székesfővárosnak mindazokra a hivatalaira, intézeteire és intézményeire, amelyek a lakosság elsőrendű közszükségleteinek kielégítésére hivatottak. Éspedig: a csatornaszivattyútelepre, a csatornafenntartás és árvízvédelemre, az állategészségügyi telepre, az ebédeltetési akcióra (népkonyhák), az anyaggazdasági intézetre, az egészségügyi intézményekre: (kórházak, közkórházak gyógyszertárai és központi gyógyszerraktár; fertőtlenítő intézet, közegészségügyi intézet, temetkezési intézet, köztemetők, köztisztasági hivatal, gyógyfürdők, népfürdők). Felhívom végül az üzemek, intézetek és intézmények szerint illetékes ügyosztályok vezetőit, hogy az ügykörükbe tartozó üzemek, intézetek és intézmények központi igazgatásának ellátására szükséges tisztviselő és altiszti személyzetet haladéktalanul jelöljék ki és a polgármesteri XII. ügyosztály útján hozzám jelentsék be. Erről a főpolgármester urat, az alpolgármester urakat, tudomásulvétel végett utalással a 18.905/1944.—I.pm.sz. rendeletre, Budapest Székesfőváros honvéd közigazgatási és gazdasági parancsnokát, valamint a polgármesteri I., V., és XIV. ügy1. Feltehetően az iparügyi minisztérium — eddig elő nem került •— rendelkezésére utal. A Fővezérség 1944. nov. 12-i tájékoztatója szerint az iparügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy a kiürítésnél épületeket, gépeket rombolni, robbantani nem szabad, és a hadiüzemek működését meg kell bénítani. A lakosság ellátásához szükséges közműveket és egyéb hadiüzemeket (gáz, víz, villany, malom stb.) nem szabad megbénítani. (Idézi Sorsforduló im. Bp. 1970. 81. o.)