Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Deutsches Muzeum-ban 2 igen nagy méretű ezüstözött másolatban látható a buda­pesti Erzsébet híd, mögötte a Dunapart elragadó panorámájának képével és a szak­szerű magyarázattal, mely azt világítja meg, hogy a híd technikai és művészeti szem­pontból Európának egyik legjelentó'sebb alkotása és értéke. A hidak felrobbantása a haditechnika fejlettsége mellett alig hátráltatná az ellenséget, de mérhetetlen kárt okozna a polgárság életében a háborút követő idő­szakban is. A magyar gyáripar a bombázások folytán bekövetkezett leromlása folytán talán évtizedekig sem jutna olyan helyzetbe, hogy a hidakat újra építhetné. Az összes közúti hidak felrobbantása esetén a főváros pesti része teljesen gáz nélkül marad. Amennyiben az Erzsébet-hidat és Lánc-hidat nem robbantanák fel, a belső városrészek bár nagyon lecsökkentett mértékben gázzal elláthatók lennének. Az összes hidak felrobbantása esetén, de feltételezve azt, hogy a Duna alatti alagút épségben marad, a város egyes részeit árammal csökkentett mértékben el lehet látni. A BESZKÁRT azonban ez esetben áramot egyáltalán nem kaphatna. Pest szennyvize és csapadékvize az Összekötő vasúti-híd mellett torkollik a Dunába. Mivel a kitorkolás mélyebben van, mint a Duna átlagos vízszintje, a szenny­víz nem ömölhet szabadon a Dunába, hanem azt az év nagyobb részében szivattyúzni kell. A 2000 LE-s szivattyútelep mp-ként kereken 30 000 liter vizet képes a Dunába szivattyúzni. A bombázások során a szivattyútelepre 31 bomba esett. A nagy károk ellenére az üzemet minden körülmény között fenn kellett tartani, mert különben súlyos közegészségügyi hátrányok álltak volna elő. Azonkívül, ha a csatornák lefolyása akadályozva volna, a visszaduzzadó víz Pest pincéit és óvóhelyeit elöntené. Arról értesültünk, hogy a telep kerítése mellett a Laczkovits utcában húzódó vasúti töltést a német hadvezetőség végig aláaknázta. Az aknák felrobbantása esetén a fontos szivattyútelep is úgy megsérül, vagy elpusztul, hogy annak üzeme megszűnik. A szivattyútelep épületeinek a bombázások következtében ma már úgy sincs meg a kellő szilárdsága. Az aláaknázott töltést a 4.80 M. átmérőjű főgyűjtőcsatorna is keresztezi. A robbantás során, tehát a főgyűjtőcsatorna beomlásának veszélye is fennáll. Ha a szivattyútelep elpusztulna, Pesten belátható ideig szennyvíz nem folyhat el s az egészségügyi berendezések nem lesznek használhatók. Ezenkívül a Duna magas vízállása elárasztásokat idézhet elő a város belső területén. Mindezekből kitűnően Budapest hidainak és közműveinek elpusztítása — néze­tünk szerint — nem okozna számottevő hátrányt az ellenségnek, de oly mértékben sújtaná a védtelen és jóérzésű lakosság százezreit — köztük nem kis számban német eredetű, német anyanyelvű személyeket, sőt Budapesthez ragaszkodó német állam­polgárokat is —, mely politikai szempontból is beláthatatlan következményeket idézhetne elő. Ez az oktalan pusztítás, több, mint egy millió ember életlehetőségeinek veszélyez­tetése egyrészt érzelmileg a bolsevista ellenség karjaiba kergetné a lakosságot, más­részt olyan általános és féktelen keserűséget és gyűlöletet váltana ki a németség ellen, amit a háború folytatása érdekében is — feltétlenül elkerülendőnek tartunk. 3 2. Világhírű német technikatörténeti múzeum Münchenben. 3. A beadvány végleges szövegéből ezt a bekezdést kihagyták.

Next

/
Thumbnails
Contents