Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Deutsches Muzeum-ban

2 igen nagy méretű ezüstözött másolatban látható a budapesti Erzsébet híd, mögötte a Dunapart elragadó panorámájának képével és a szakszerű magyarázattal, mely azt világítja meg, hogy a híd technikai és művészeti szempontból Európának egyik legjelentó'sebb alkotása és értéke. A hidak felrobbantása a haditechnika fejlettsége mellett alig hátráltatná az ellenséget, de mérhetetlen kárt okozna a polgárság életében a háborút követő időszakban is. A magyar gyáripar a bombázások folytán bekövetkezett leromlása folytán talán évtizedekig sem jutna olyan helyzetbe, hogy a hidakat újra építhetné. Az összes közúti hidak felrobbantása esetén a főváros pesti része teljesen gáz nélkül marad. Amennyiben az Erzsébet-hidat és Lánc-hidat nem robbantanák fel, a belső városrészek bár nagyon lecsökkentett mértékben gázzal elláthatók lennének. Az összes hidak felrobbantása esetén, de feltételezve azt, hogy a Duna alatti alagút épségben marad, a város egyes részeit árammal csökkentett mértékben el lehet látni. A BESZKÁRT azonban ez esetben áramot egyáltalán nem kaphatna. Pest szennyvize és csapadékvize az Összekötő vasúti-híd mellett torkollik a Dunába. Mivel a kitorkolás mélyebben van, mint a Duna átlagos vízszintje, a szennyvíz nem ömölhet szabadon a Dunába, hanem azt az év nagyobb részében szivattyúzni kell. A 2000 LE-s szivattyútelep mp-ként kereken 30 000 liter vizet képes a Dunába szivattyúzni. A bombázások során a szivattyútelepre 31 bomba esett. A nagy károk ellenére az üzemet minden körülmény között fenn kellett tartani, mert különben súlyos közegészségügyi hátrányok álltak volna elő. Azonkívül, ha a csatornák lefolyása akadályozva volna, a visszaduzzadó víz Pest pincéit és óvóhelyeit elöntené. Arról értesültünk, hogy a telep kerítése mellett a Laczkovits utcában húzódó vasúti töltést a német hadvezetőség végig aláaknázta. Az aknák felrobbantása esetén a fontos szivattyútelep is úgy megsérül, vagy elpusztul, hogy annak üzeme megszűnik. A szivattyútelep épületeinek a bombázások következtében ma már úgy sincs meg a kellő szilárdsága. Az aláaknázott töltést a 4.80 M. átmérőjű főgyűjtőcsatorna is keresztezi. A robbantás során, tehát a főgyűjtőcsatorna beomlásának veszélye is fennáll. Ha a szivattyútelep elpusztulna, Pesten belátható ideig szennyvíz nem folyhat el s az egészségügyi berendezések nem lesznek használhatók. Ezenkívül a Duna magas vízállása elárasztásokat idézhet elő a város belső területén. Mindezekből kitűnően Budapest hidainak és közműveinek elpusztítása — nézetünk szerint — nem okozna számottevő hátrányt az ellenségnek, de oly mértékben sújtaná a védtelen és jóérzésű lakosság százezreit — köztük nem kis számban német eredetű, német anyanyelvű személyeket, sőt Budapesthez ragaszkodó német állampolgárokat is —, mely politikai szempontból is beláthatatlan következményeket idézhetne elő. Ez az oktalan pusztítás, több, mint egy millió ember életlehetőségeinek veszélyeztetése egyrészt érzelmileg a bolsevista ellenség karjaiba kergetné a lakosságot, másrészt olyan általános és féktelen keserűséget és gyűlöletet váltana ki a németség ellen, amit a háború folytatása érdekében is — feltétlenül elkerülendőnek tartunk.

3 2. Világhírű német technikatörténeti múzeum Münchenben. 3. A beadvány végleges szövegéből ezt a bekezdést kihagyták.