Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)
helyett elsősorban és másodsorban elszállítandó személyekről beszélünk, vagy egyéb fedő rendeletet adunk ki. Ezek után szóba került az, hogy a kiürítés lényegében szállítóeszköz és terület kérdése. A szállítóeszközök aligha fognak rendelkezésre állni, a felvevő területül kijelölhető országrészek pedig már ma is majdnem teljesen telítettek. Mérey altábornagy om. 3 kormánybiztos ezután előadta, hogy Budapestre igen sok menekült kerül a tiltó rendelkezések ellenére. A menekültügyi kirendeltségek botrányosan működnek. A menekülteket össze-vissza küldözgetik. Récsey m. kir. ezredes erre megjegyezte, hogy a menekültek nagy része Pesten szeretne maradni, ez pedig már a főváros élelmezési nehézségeire tekintettel sem kívánatos. Ezért erélyes rendszabályokhoz kellett nyúlni, ami a menekültekben érthetően azt az érzést kelti, hogy ügyüket szakértelmetlenül kezelik, holott a cél eltávolításuk a főváros területéről. Ezekután szóba került, hogy a németek visszavonulásuk esetén a közműveket felrobbantják, mire a m. kir. belügyminiszter úr megjegyezte, hogy a jövőben a német katonai parancsnokság a magyar katonai hatóságokkal egyetértésben fogja eldönteni, mit szabad felrobbantani és mit nem. Mindenesetre intézkedni kellene az iránt, hogy Budapesten a közműveket fel ne robbantsák, mert amint az érdemben megállapítást nyert, még kényszerkiürítés esetén is igen nagy számú lakosság maradna a fővárosnak. Doroghy Farkas Ákos polgármester szükségesnek tartotta, hogy Budapestnek és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságának közös közigazgatási központ jelöltessék ki. Célszerű volna ezt Sopron vármegyében kijelölni. Ausztriában ugyan is sok az egészen kis község, ezek is tele vannak menekültekkel úgy, hogy Budapest székesfővárost ezekre a területekre áttelepíteni nem igen lehet. 4 Közli: Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944 szeptember — 1945 április. Szerkesztette: Kársai Elek és Somlyai Magda. Bp. 1970. 52—57. o. 272. Serédi Jusztinián hercegprímás levele Doroghi Farkas Akos polgármesterhez Budapest megkímélése érdekében tett lépéseiről 1944. október 29. Kötelességemnek tartom Méltóságod tájékoztatására mély tisztelettel közölni, hogy mint a Székesfővárosnak is főpásztora, annak jövőjéért aggódó lélekkel f. h. 27-én hivatalosan felkerestem Szálasi Ferenc, miniszterelnök és Edmund Veesen3. Országmozgósítás. 4. Egy 1944. nov. 2-i BM. feljegyzés szerint Farkas kormánybiztos kijelentette, hogy „Budapest székesfővárosnak és a környező városoknak hadműveleti kiürítése csak gyalogmenetben történhetnék és így a rendelkezésre álló utak csekély számára is tekintettel kb. 2 évig tartana. A Budapesten és a környező városokban állomáshellyel bíró belügyi közigazgatási hatóságok és egyéb szervek hadműveleti kiürítése tekintetében egyelőre semmiféle újabb intézkedést ne tegyünk. Mindezekkel kapcsolatban megemlítette az altábornagy úr azt is, hogy eddig a Német birodalom területén Budapest és a környező városok részére felvevő területet szerezni nem lehetett, továbbá, hogy a szóbanlevő városokban élő mintegy két millió ember számára a Dunántúlon felvevőterületet adni nem tud." (OL. BM. ált. 4190.cs.)
