Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

magatartásuk miatt ugyancsak szuverenitásunk sérelmével helyeztek letartóztatásba és szállítottak külföldre. Ezek a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagok a következők: 1. Magyar Miklós vállalati igazgató, született Albertirsa, 1879. február 2., r. kat. vallású, nős. Állandó lakása: Budapest VI., Benczúr-u. 34. 2. Miliők Sándor hírlapíró, született Budapest, 1887. január 26. r. kat. vallású, nős. Állandó lakása: Budapest XII. Gömbös Gyula út 34. Állítólag mindkettőjüket a Linz mellett fekvő Mauthausen községbe (Ostmark) szállították. Kérem Miniszter Urat, hogy a most említett két székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag hazaszállítása, illetve a magyar hatóságok részére való kiadatása iránt intézkedni méltóztassék. Keledy főpolgármester. Főp. biz. 1944—218. Fogalmazvány. 267. Belügyminisztériumi feljegyzés a belpolitikai helyzetről 1944. szeptember 29. Az ország belpolitikai helyzetére jelen pillanatban a legjellemzőbb, hogy növekszik a minden áron békét akarók tábora. Az a lelki válság, melyen az ország lakossága most keresztülesik, váratlanul szakadt reánk, bár sajnos előrelátható volt. Általános tünet a helytállni nem tudás, mely hova-tovább oda fokozódott, hogy vezető körök a kiugrás gondolatával foglalkoznak. Bizalmas értesülés szerint a közeli napokban béketapogatódzás céljából egy bizottság utazott el a fővárosból, akik között ismert politikusok is vannak.

1 Ez röviddel a Ház összehívása után történt. A bizalmi informátor szerint a kiugrás szükségességét az teszi indokolttá, hogy a németek a háborút biztosan elvesztik, felesleges tehát a vérontás, mentsük ami menthető. Ezt a felfogást tette magáévá állítólag a Kormányzó Úr és a kormány néhány tagja. A bizottság tehát a Kormányzó Úr, illetve a kormány részbeni tudtával ment ki. Ennek a lépésnek a belpolitikai, külpolitikai és főleg katonai következményei 2. A hitleri Gestapo és SS alakulatok 1944. márc. 19-e, az ország német megszállása után, sok közéleti ellenzéki személyt tartóztattak le. Ezeknek a magyar hatóságok részére való átadását kérte a miniszterelnök. A németek a foglyok egyrészét kiadták s azokat a magyar kormányszervek szabadon engedték. Okt. 15, a nyilas hatalomátvétel után azonban többségüket újból letartóztatták, kivégezték. Ez volt a sorsa Bajcsy-Zsilinszky Endrének is. 1. A fegyverszüneti szerződés megkötésévei kapcsolatos előkészítő tárgyalásokra háromtagú küldöttség utazott szept. 28-án titokban Moszkvába. Tagjai voltak: Faraghó Gábor vezérezredes, Teleki Géza egyetemi tanár és Szentiványi Domokos diplomata. Okt. 1-én megérkeztek Moszkvába és 10-én aláírták a fegyverszünetet.