Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

ú.m. alakjukból, a feladás helyéről, a tömeges érkezésből, a borítékon esetleg alkalmazott jelzésekből, s egyéb jelekből gyanítani lehet, hogy a „Béke Párt" vagy más hasonló elnevezés alatt húzódó szervezettől erednek és a „Béke Párt" által eddig is terjesztett és lefoglalni rendelt körlevelekhez, röplapokhoz hasonló, a hűtlenség, izgatás bűntettének, kormányzósértés vétségének vagy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség tényálladékait kimerítő tartalommal bírnak, a címzettek nevének és a feladás helyének megjelölésével az illetékes kir. ügyészséget haladéktalanul értesítse és annak intézkedéséig az ilyen küldemények továbbítását tartsa függőben.

2 Vitéz Sándor m. kir. postaigazgató Gy. Postahiv. Bp. 741. 1944—36. Sokszorosított másolat. 261. Jaross Andor belügyminiszter közgyűlési beszéde a főváros negyedszázados fejlődéséről Farkas Akos polgármester beiktatása alkalmából 1944. június 14. Mégis, ha ma eljöttem ide a székesfőváros közgyűlési termébe, hogy alkalmat találjak arra, hogy akkor, amikor a polgármesteri széket Doroghi Farkas Ákos foglalja el, ezzel önmagam is dokumentálni akartam azt, hogy ezt a pillanatot rendszerváltozásnak fogom fel. Rendszerváltozásnak a székesfőváros vezetésében, a székesfőváros politikai és közigazgatási életében és az egész székesfőváros szellemi életében. A polgármester úr egy mondattal megemlékezett arról, a történelmi jelenetről, amely 25 évvel ezelőtt, egy ködös novemberi napon játszódott le, ott valahol a Gellértszálloda tájékán, amikor belovagolt a Fővezér Budapestre és az üdvözlő beszédre adott válaszában megfeddte ezt a várost és az ő beszédéből akkor, aki akart, korszakos programmot kellett, hogy kiolvasson.

1 tagja volt a szociáldemokrata és kisgazda párt, majd a parasztpárt, sőt a legitimista Kettőskereszt Szövetség is csatlakozott. A Béke Párt fennállása folyamán elsősorban a fasizmus elleni nemzeti Összefogás politikáját hirdette és szervezte; sztrájkokat, szabotázsakciókat kezdeményezett. Ugyanakkor irányította az ellenállási csoportok harcait is. A fegyveres felkelésre, ellenállásra vonatkozó felhívás azonban nem járt megfelelő eredménnyel, részben a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt ún. kivárási politikai vonala miatt, másrészt az ellenforradalmi rendszer negyedszázados, soviniszta-nacionalista és antiszemita propagandájának hatására jórészt passzívvá vált tömegek és közhangulat miatt. 2. A postaigazgatóság 1944. szept. 25-én ismét felhívta a postahivatalokat, a küldemények fokozottabb figyelésére és a gyanús anyagok megsemmisítésére — mivel a közölt felhívás ellenére a Béke Párt küldeményeinek postai terjesztését nem sikerült megakadályozni. 1. A fővezér, Horthy Miklósnak a Gellért szállónál 1918. nov. 16-án mondott beszédét tartalmazza a 6. sz. dokumentum.