Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

kiléptették a soc. dem. Pártból. Július hó első napjaiban a gyár egypár alkalmazottja, mint az összesek kiküldöttje, felment a gyár zsidó igazgatóságához, béremelést kérni, hivatkozva arra, hogy míg az újpesti gyárak szakmunkásainak 50—56 korona közt váltakozik — addig a pamutgyári munkások, csak napi 46 koronát kapnak. A gyár igazgatósága elutasította a küldöttséget. A pamutgyári munkásság ügyét a kereszténysocialista párttitkárság vette kezébe, s tárgyalásba bocsátkozott a gyárvezetőséggel. A tárgyalás, ez alkalommal se vezetett sikerre. Meggyőződve a keresztény socialista párttitkárság a zsidó igazgatóság merev és indokolatlan magatartásáról, ügyének képviseletére Prohászka püspököt kérte fel. Ki a képviseletet, látva annak igazságos voltát, elvállalta és érintkezésbe lépett az illetékes faktorokkal. Ezzel egyidejűleg a párttitkárság sztrájkot proklamált VII. 26-tól kezdve, mindaddig, míg a munkásság követelése eredményre nem vezet. A 68 socialdemokrata munkás, látva, hogy a mindezideig, mindenkor, gyenge és erélytelen kereszténysocialista párt végre a talpára áll, kivétel nélkül belépett a keresztény socialista pártba. Ez a kereszténysocialista párt, első sikeres és várt fellépése, igazolja, hogy a kereszténysocialisták nagy népszerűtlenségüket a munkások körében, főleg annak köszönhetik, hogy nem viselték szívükön eléggé tagjaik gazdasági érdekeit, ellentétben a socialdemokratákkal, kik a végletekig exponálták magukat a saját párthíveikért. 6. A vasutasok körében, mindjobban terjedő hírek szerint, a francia részvénytársaság, eddig a Máv. gépgyárra, Diósgyőri vasgyárra, Déli vasútra, és egypár kisebb helyiérdekű vasút megváltására kötötte volna le magát.

7 Az eladásról ingerült elkeseredéssel, mint hazaárulásról beszélnek. 7. Biró Mihály kiadásában „Horthy Album" címmel egy rajzgyűjteményt bocsátanak ki „mely megrázó erővel mutatja be a fehér terror irtózatos képét." A gyűjtemény 20 litographált

8 képsorozatból fog állni. Kapható: „Az Ember" kiadóhivatalában, 3 színnyomású lesz, 35x50 mérettel. Közöl továbbá egy cikket,

9 mely szerint az angol—olasz missiók, kormányukhoz küldött jelentése szerint a nemzeti hadsereg létszáma 125.000 ember, sebből 35.000 tiszt. Közli Berzeviczy vzk. főnök egy állítólagos kijelentését, melyet májusban egy vezérkari tisztnek tett, a megszállt területek visszahódítására. Egy Tar Ferencz nevű villanyszerelő sorozási lapját közli azzal, hogy: „íme egyik adat a mozgósításról, s imperialista háborúról". 7. Utalás az 1920. ápr. 7-e óta folyamatban levő magyar—-francia gazdasági és politikai tárgyalásokon a Schneider—Creusot és más francia cégeknek a magyar kormány által a francia külpolitika irányváltozásának elérése céljából kilátásba helyezett különféle kedvezményekre és előjogokra. A tárgyalások a Vörös Hadseregnek az antant intervenciós seregein aratott győzelmei és Varsóig történt előrenyomulása időszakában folytak. A megbeszélések a magyar katonai alakulatoknak a Vörös Hadsereg elleni harcokba történő bevonásával kapcsolatos kéidésekre is kiterjedtek. A lengyelországi katonai helyzet alakulása következtében, a magyar uralkodó osztályok részéről nagy várakozással fogadott tárgyalások 1920. nov. 7-én eredmény nélkül megszakadtak. 8. Kőnyomatos, kézzel sokszorosított. 9. Az Ember című Bécsben megjelenő magyar nyelvű hetilap.