Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Minisztertanácsi határozat Budapest nyílt várossá nyilvánítását célzó javaslat elvetéséről és az 1943/1944. tanév megkezdéséről 1943. augusztus 17. A belügyminiszter úr

1 Budapest székesfőváros kiürítésének kérdésében tesz előterjesztést. Rámutat arra, hogy Róma nyílt várossá való kijelentésének kérdésén felbuzdulva a magyar közvélemény egyes tényezői részéről napirenden szerepel ma az, hogy nem kellene-e lépéseket tenni a kormánynak oly irányban, hogy Budapest nyílt várossá proklamáltassék. Rámutat azon nehézségekre, amelyek már Róma esetében fennállanak. Egyes budapesti tényezők valósággal beleszuggerálják a közvéleménybe azt, hogy Budapest nyílt város. Budapesten vannak nagy ipartelepeink és közelében hadiiparunk is. A miniszterelnök úr

2 rámutat e kérdés nehézségeire. Be nem tartható deklarációk proklamálását nem tartaná helyesnek és célravezetőnek. A belügyminiszter úr szerint Budapest kiürítésénél kényszerű kiürítésről nem lehet szó. Először is pánikot idézne elő, azután pedig igen nagy feladatok elé állítaná a kormányt, annál inkább, mert nagy igényekkel lépnének fel. Szó lehet tehát csak a publikum bizonyos óvatos megmozgatásának, vagyis önkéntes távozásra és önkéntes kiürítésre való felhívás. Egy része a lakosságnak így csendesen elmenne. Két irányban gondolná ezt elérni. Először a gyár- és iparvállalatok vezetősége figyelmeztetné az alkalmazottakat, hogy családtagjaikat, ha van erre lehetőség, küldjék el falusi hozzátartozóikhoz. Másik módja az önkéntes kiürítés megkezdésének az volna, ha a házfelügyelők útján figyelmeztetnék a lakókat, hogy légi veszély fennáll és ezért tanácsolják, hogy aki teheti, menjen vidékre, amennyiben nem áll fenn feltétlen szükségessége annak, hogy Budapesten maradjon. Ezen kérdéssel függ össze az iskolaév kezdetének megállapítása. A miniszterelnök úr és a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr

3 hozzászólása után a minisztertanács akként határoz, hogy 1. a belügyminiszter urat felkéri, tegye meg a kiürítés kérdésében a szükséges intézkedéseket. E kérdésben a minisztertanácsnak az a véleménye, hogy a munkást nem fogja elhagyni a felesége. Másrészt mellőzendőnek tartaná a házfelügyelők igénybevételét. E célt jobban szolgálná a Légoltalmi Liga szerveinek igénybevétele. 2. Az iskolaév kezdetét illetőleg a minisztertanácsnak az a határozata a) november 1-én kezdődjék a tanítás az ország összes középfokú iskoláinál és tanintézeteinél. b) November 1-én kezdődjék a tanítás Budapest és a vidéki városok összes alsófokú iskoláinál. 1. Keresztes-Fischer Ferenc. 2. Kállay Miklós. 3. Szinyei-Merse Jenő