Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
3. A párt tagjai abban reménykednek, hogy „1938. Szálasi" jelszó nem üres frázis. Vakon hiszik, hogy Szálasi utat talál a hatalom elnyeréséhez. Szálasi Ferenc ny. őrnagyot a Bp. Kir. ítélőtábla 1938. júl. 6-án az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt 3 évi fegyházra, 5 évi hivatalvesztésre ítélte és azonnal letartóztatta. Ma még nem lehet tisztán látni, hogy elítélése, letartóztatása visszaveti-e a Nemzeti Szocialista Magyar Párt további szervezkedését vagy pedig ellenkezően, fejlesztőleg hat rá. Arra való tekintettel azonban, hogy Szálasi mozgalmának fejlődése mindig akkor következett be, ha ellene valamilyen intézkedés történt, következnék az, hogy ezúttal is a mozgalom emelkedése, legalábbis átmeneti emelkedése fog bekövetkezni. A mozgalom kezdetben sehogyan sem tudott nyilvánosságot kapni, nagyobb érdeklődést felkelteni. A baloldali sajtó túlzott félelme, a mozgalomról terjesztett felnagyolt hírei s az ennek nyomán bekövetkezett intézkedések adtak lökést a mozgalomnak. Kezdetben a párttagok száma alig pár száz fő volt és hosszú időn át nemhogy emelkedett, hanem ez is folyton csökkent. Ma már azonban az ország minden részében — a legeldugottabb faluban is, — van valamilyen szervezetük. Az egyik kisebb, a másik nagyobb létszámmal dolgozik, de az egész országot behálózták. A csendőrség nyilvántartásának adatai szerint az utóbbi időben több mint 200 vidéki helyiségben alakult meg szervezetük. A munkásság és köztük a nagy lélekszámú bányamunkásság tekintélyes része — volt szociáldemokraták — épen akkor csatlakoztak a mozgalomhoz, amidőn Szálasi rendőri felügyelet alatt állt és mozgási szabadságát korlátozták. Ez alatt az idő alatt vásárolt a párt több gépkocsit, ami ma a szervezés folyton mozgó modern fegyverévé vált. Ha figyelemmel kísérjük a vidéki népgyűléseket, azt tapasztaljuk, hogy amíg azelőtt a független kisgazdapárt gyűlésén nagy tömegek jelentek meg, addig azokat ma alig látogatja 50—200 ember. Míg Hubay gyűlésein az 1000—1500 lakosú községekben is megjelenik a mai nagy munkaidő mellett is 500—600 érdeklődő. Ez azt látszik igazolni, hogy a magyar ellenzéki szellemet a független kisgazda párttól a hungarista mozgalom vette át. S ennek köszönheti kifejlődését. Épen ezekre való tekintettel a hungarista mozgalom további szigorú megfigyelésére intézkedtem. Sok függ attól, hogy a zsidótörvény és egyéb napirenden levő szociális törvényes rendelkezések 10 mikor és milyen mérvben tudják levezetni a vidéken majdnem kivétel nélkül mindenhol jelentkező belpolitikai feszültséget. A KMP megfigyelői a fentiekkel ellentétben azt állítják, hogy a hungarista és egyáltalában a nemzeti szocialista mozgalmak kifejlődése Magyarországon nem — miként fentebb vázoltam — belpolitikai okokból, hanem külpolitikai okoktól függ. Ha Magyarországnak nemzetiszocialista irányzatú barátai a nemzeti szocializmust kívánják belpolitikai rendszerre meghonosítatni, úgy az megtörténik minden ellenkező törekvés ellenére sőt a hungarista mozgalom ellenére is. Bár e kérdésben szerintük még az is mérvadó, hogy a nyugati demokratikus hatalmak mennyiben kívánják e tekintetben a hitlerizmus kelet felé való terjedésének útját állni. 10. Utalás az uralkodó osztályok által a nyilaspártokkal szemben folytatott s az 1. sz. jegyzetben ismertetett taktikára.
