Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
10—20 önkéntes munkatársat sem meghódítani, ellenben fizetett erőkkel dolgoztatnak, akiknek fizetését nem az egyházközségi adó bevételéből fedezik — hanem tűrhetetlenül a szegényeknek adott pénzből, vagy a Szent Antal persely bevételéből. Ez a népnél méltán visszatetszést szül. Nem kedvet kiváltó az adakozók körében az a körülmény, hogy az egyházközségi adóból a szegénygondozásra egy fillért sem állítanak be, sőt még a karitász kis adminisztrációját sem fedezi az egyházközség. Legnagyobb tiszteletet azzal szerzi a katolikus karitász, hogy minden neki adott fillér a szegényeknek jut, az ő adminisztrációját az egyházközség fedezi. 2. A jobbmódú egyházközségek évi cca. 16 000 pengőt juttattak a Karitász Központnak, hogy a legszegényebb periférikus egyházközségek karitászainak eljuttassa — mert ő ismeri az állapotokat. Évenként ebből kapták ezek karácsonykor, húsvétkor az egyedül számottevő segítséget, valamint ebből fedeződött a természetbeni adományok fuvarköltsége. Ezt az összeget az Érseki Helytartó Úr tavaly megvonta, ebből csinált egy rendelkezési kasszát, amiből Emszó, Dolgozólányok, és mindenegyéb egyesületi kiadásokat fedezik, a periféria meg nem kap semmit. A periféria nagyon rosszul járt, mert hogyan gyűjtsék össze a férfimunkásokat egyesületekbe éppen akkor, amikor kevesebbet juttathatnak az ottani ínségeseknek. A természetbeni adományok felhozatalára nem áll ebből kifolyólag pénz rendelkezésünkre. 3. Az „A" adó központi kezelése óta akadnak egyházközségek, melyek azzal fenyegetőznek, hogy ha az „A" adóból nem kapnak, leállítják az egész karitászt egyházközségükben, máris kevesebbet adnak le a Szent Antal persely bevételéből. 7 Mindezek után alázattal kérem Eminenciádat — miként a múltban is, — a szentévi Szent Erzsébet nap alkalmából is kegyeskedjék főpásztori körlevélben a karitászmunkát a Ft. papság lelkére kötni és a Szent Erzsébet emlékének megülését elrendelni előtte vagy utána következő vasárnapok egyikére, valamint az ezzel kapcsolatos gyűjtés jó megszervezését. Prímási lt. Dc. 1937—3303. Tisztázat. 7. Az egyházi adó szedésénél a vagyon (ingatlan) után fizetendő állandó adó kezelése történt központilag, míg a „B" adónak főleg a bizonytalan összegű, nem állandó jellegű bevételi forrásnak tekinthető adókat tekintették. Ez utóbbiak beszerzésénél a behajtó átlag 10 %-os jutalékban részesült. 1937-ben a budapesti egyházközségek kb. 1 millió pengőt szedtek bz adó címén. Ezen összeg 5%-a volt a püspöki karnak befizetendő kultúradó, amelyből a katolikus sajtót támogatták. A fővárosi egyházközségek száma — az 1919. évi 24-ről 1944-re — 48-ra emelkedett.
