Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
lakóház vált beköltözhetővé, tehát 51 %-kal több mint az előző esztendő hasonló időszakában. A nagyarányú építkezési tevékenység természetesen kihatással volt a lakások számának szaporodására is. Az idei esztendő első hét hónapjában ugyanis 3470 új lakás keletkezett, ami a múlt esztendőben kimutatott 1435 lakásszaporulattal szemben 142%-os többletet jelez. Az építkezések folytán előállott számottevő lakásszaporulat mellett feltűnő jelenség az üresen álló bérlemények számának csökkenése. Az elmúlt év május hónapjának 1-én az összes kibérletlen bérlemények száma 12 345-öt tett ki, míg a folyó év májusi negyedében 21 %-ot meghaladó csökkenéssel már csak 9707 bérlemény állott üresen. Részleteiben vizsgálva a kérdést kitűnik, hogy úgy az üres lakások, mint a kibérletlen üzlethelyiségek száma egyforma mértékben csökkent. Az üresen álló lakások csökkenéséből az a következtetés vonható le, hogy fővárosunkban a lakosság kereseti lehetőségeinek javulásával a főbérlők száma is megnövekedett. A kibérletlen üzlethelyiségek számának csökkenésébői viszont a kereskedelmi életben megindult vállalkozási kedvre lehet következtetni. Emellett tanúskodnak azok az adatok is, melyeket a kerületi elöljáróságok szolgáltatnak a kiadott iparigazolványok számáról. Jellemző, hogy míg az 1935. esztendő első hét hónapjában 5722-t, addig a folyó év ugyanazon időszakában 18,5 %-kal többet, azaz 6578 iparigazolványt adtak ki. A kereseti viszonyok javulására, valamint a kereskedelmi forgalom élénkülésére vet fényt a posta pénzforgalmának alakulása is. A postautalványok be- és kifizetésének együttes forgalma Budapesten az előző év első hét hónapjához viszonyítva 7,6 %-kal, a posta útján feladott postatakarékpénztári betéti és csekkforgalom pedig 4 %-kal emelkedett. A belső tőkeképződés, a gazdasági válság mélypontja óta lassan, de állandóan folyik. A Magyar Statisztikai Szemle adatai szerint a takarék- és folyószámlabetétállomány a postatakarékpénztárnál és a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél együttesen múlt év júliusától kezdve a folyó év ugyanazon hónapjáig kerekszámban 1289 millió pengőről 1380 millió pengőre emelkedett, ami a budapesti pénzintézetek betétállományának 7 %-os emelkedését juttatja kifefejezésre. A belső pénzforgalom alakulásán kívül jellemző a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök forgalmának kedvező alakulása, mely különösen a postatakarékpénztári csekkforgalomban nyilvánul meg. A postatakarékpénztári csekkforgalom ugyanis az elmúlt 1935. év első hét hónapjában még csak 7,8 milliárd pengőt képviselt, míg a folyó év ugyanezen időszakában annak összege már 8,8 milliárd pengőre emelkedett. A gazdasági viszonyok alakulásával szemben rendkívüli érzékenységet mutató értéktőzsdeforgalom is élénken mutatja a gazdasági élet fokozatos javulását. A tőzsdei részvények árfolyama a legutóbbi időben emelkedő tendenciát mutat. A Magyar Statisztikai Szemlében közzétett július részvényindex 3 az előző évivel szemben 31,4 %-os növekedésről számol be. Az a mindinkább fokozódó érdeklődés, melyet a külföldiek fővárosunk szépsége, természeti kincsei és magas kultúrája iránt tanúsítanak, jellegzetesen meg3. Részvény-árjelző.
