Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Részlet a középiskoláról szóló 1934:XI. tc. Kultuszminiszteri végrehajtási utasításából 1936. március 31. A középiskoláról szóló 1934:XI. tc.-nek az Országos Közoktatási Tanács közreműködésével szerkesztett Végrehajtási Utasítását kiadom és jelen rendeletemmel életbeléptetem. Erről Címet tudomás, miheztartás és további eljárás végett a következők kapcsán értesítem: 1. A magyar középiskolának a törvényszerinti célkitűzésében az az elv domborodik ki, hogy a középiskola feladata elsősorban a valláserkölcsös alapon és magyar nemzeti szellemben való nevelés. Ennek az elvnek előtérbe helyezése elsőrangú nemzeti érdek. Éppen ezért a középiskolai tanárságnak az oktatás-nevelés gyakorlati céljainak megvalósítása érdekében el kell követnie mindent, hogy mind a valláserkölcsi szempont, mind pedig a nemzeti szellem a nevelés és oktatás tekintetében minden vonalon érvényesüljön. A középiskola tananyagában úgyszólván alig van tárgy, amelynek keretében a valláserkölcsi és nemzeti szempontok megfelelően érvényesíthetők ne volnának. Még a reális tudományok is módot nyújtanak arra, hogy azok tanításában ez az elv mint vezérfonal húzódjék végig, annál kevésbé tévesztendő szem elől ez a cél az elsősorban nemzeti és az ezekhez kapcsolódó többi tárgy tanítási folyamán. Minthogy pedig a legjobb nevelési eszköz az elöljáró, a tanár jó példája, a magyar tanárnak minden igyekezetével arra kell törekednie, hogy személyében ezt a nevelőoktató ideált testesítse meg, amely követendő példája lehet a magyar tanulóifjúságnak. A nevelésben az egyéni jellemnevelésre kell törekedni. A tanár igyekezzék minél közelebb férkőzni a tanítvány lelkéhez, hogy abból kitermelhesse a nemzeti nevelés eredményességét szolgáló igazi értékeket. Törekedjék erre nemcsak a tanítás során, hanem a tanításon kívül is minden kínálkozó alkalommal, főként pedig az osztályfőnöki óra keretében, amely a legalkalmasabb arra, hogy a pedagógus a gondjaira bízott tanítványok jellemét, képességeit megismerje és azok fejlődését a helyes irányba vezesse. 5. A középiskolában tanítandó rendes tárgyak megállapításánál az a vezérelv érvényesül, hogy a középiskolai műveltség egyesítse ugyan magában a szükséges humanisztikus és reális elemeket, mégis kifejezetten magyar nemzeti jellegű legyen. Ennek az elvnek megfelelően a tanítás középpontjában a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állanak. Ily nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, irodalom és művészet, a történelem keretében az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeivel, a föld- és néprajz és a magyar művelődés történetében alapvető szerepet betöltött latin nyelv és műveltség, valamint a nemzet erkölcsi világnézetének alapjául szolgáló vallások tana. Hóman Bálint Közli: Balog Sándor—Szabolcs Ottó. Pedagógusok a két világháború között. Bp. 1963. 214—215. o.