Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

még a nyilvántartóiroda megkeresést különböző tanintézetekhez és iskolákhoz abból a célból, hogy a számlálólapokon megjelölt iskolai végzettségre vonatkozó adatok valóságát megállapítsa. A visszaérkezett válaszok megdöbbentő eredményt mutattak, mert kiderült, hogy a puhatolás tárgyává tett esetek 60%-ában az iskolai végzettségre vonatkozó és a számlálólapokon feltüntetett adatok a valóságnak nem felelnek meg. Összegezve a nyilvántartóiroda működését, meg kell állapítanom, hogy összesen 204 073 budapesti lakos választójogosultságára vonatkozó fontosabb jogcímeket nyomozta le a nyilvántartóiroda, közel hat hét alatt, vagyis az összeírt népességből minden harmadik egyén számlálólapjának adatait tette nyomozó vizsgálat tárgyává. Ezen brilliáns teljesítmény útján volt csak elérhető, hogy a választói törvény rendelkezései betarthatók voltak és a névjegyzékből kiszoríttatott az a körülbelül 60 000 főre rúgó tömeg, amely a hatóság megtévesztésével törekedett a választójogosultság elnyerésére. Az országgyűlési képviselőválasztók száma a nyilvántartóiroda által egybeállított névjegyzéktervezet szerint egyébként a 14 közigazgatási kerületben következőképen alakul: Kerület Országgyűlési képviselőválasztók száma Kerület Országgyűlési képviselőválasztók száma I. III. XI. XII. Jobbpart IV. V. VI. 9 620 19 122 21 396 17 785 90 395 10 592 30 185 36 112 II. VII. VIII. IX. X. XIII. XIV. Balpart Budapest 22 472 43 291 49 483 29 571 20 929 49 483 23 531 264 048 354 443 Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéktervezete tehát 354 443 választót foglal magában. Az 1936. évre összállított névjegyzék ezzel szemben 326 921 képviselőválasztót tartalmaz. A választók számának emelkedése ennélfogva 27 522 főt, vagyis 8,3 %-ot tesz ki. A választók számának emelkedése indokolást és magyarázatot talál a székesfőváros lélekszámának szaporulatában. Az 1935. év december 20-i állapot szerint végrehajtott fővárosi népszámlálás szerint a főváros lakossága 1 060 720 főből állott, ami az 1930. évi 1 004 772 főnyi lélekszámmal szemben 55 948 főnyi, tehát 5,6 %-os népszaporulatot jelent. A főváros lélekszámában bekövetkezett szaporulat szükségessé teszi, hogy a választók száma is emelkedjék, mégpedig a székesfőváros lélekszámában bekövetkezett százalékos gyarapodást túlhaladó mértékben. A statisztika népmozgalmi adatai szerint ugyanis a fővárosnak természetes népszaporodása megakadt, sőt az utóbbi években a halálozások száma már a születések számát is meghaladta. A népesség számában bekövetkezett 55 ezer főnyi szaporulat tehát nem a születések révén állott elő s ezért nem a gyermekkorban levők számát gyarapította. A főváros természetes népszaporodás híjján egyedül bevándorlás útján növeli lélekszámát, a vidékről történő beköltözés viszont elsősorban munkaképes körben levő, felnőtt egyéneket jelent.