Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

erre a szempontra is ügyelni kell. A mai nehéz időkben egy közületnek sem lehet csak bevételekre számítani akkor, amikor a gazdasági élet elindításáról van szó. Helyesnek és szükségesnek tartom ilyenkor, hogy az a közület, amely ebben a hely­zetben van, gazdaságos befektetésekre óvatosan kölcsönöket vegyen igénybe, mert nagyobb befektetések szerintem, csak kölcsönökből fedezhetők és hajthatók végre. Kísérletezésre pénz nincsen. A közoktatásügyre fordított kiadásokat a leghasznosabbnak tartom. A köz­oktatásügy intézői formálják a magyar jövendőt. Az ifjúság lelki feszültségétől, tudásától és tanultságától függ a jövő, az annak biztos záloga. A közélelmezésre térek át. Ez szintén — különösen a jelen aszályos esztendőben — igen nehéz téma. Ha tudniillik, a törvényhatóság reprezentánsai túl nagy erővel, vagy erőszakkal és nem a szükséges óvatos kézzel és szakértelemmel lépnek közbe, akkor a túlságos beavatkozás hirtelen drágulást idézhet elő, vagy pedig egy erőszakos beavatkozás átmeneti olcsóbbodás után fokozott drágulást fog maga után vonni. Méltóztassanak tehát megnyugodva lenni, hogy a szükséges intézkedéseket meg­tettem és meg is fogom tenni, azonban óvatos és hozzáértő kézzel. Egy polgármesternek a legnehezebb reszortja, a legnagyobb gondja és talán a legszükségesebb intézkedései közé tartoznak a szegényügy és a szociálpolitika. Vallom azt, hogy minden dolgozni akaró embernek joga van a munkára, joga van a fedélre és joga van emberi megélhetésre. Ha a szomorú és nehéz gazdasági körül­mények ezt nem teszik lehetővé, akkor viszont kötelessége a polgármesternek azok­ról más módon gondoskodni. Úgy érzem, hogy minden nyomorgó szegény emberért én vagyok felelős! Ez a tudat vezetett engem akkor is, amikor még május havában előterjesztést tettem a tisztelt közgyűlésnek 700 új szegényházi és 700 új menhelyi férőhely létesí­tésére. Tudom, vigyázni kell, hogy ezek az intézkedések esetleg dologtalanságra ne vezessenek. Azonban azokat az intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy min­den ember fedél alá kerüljön és meleg ételt kaphasson, a polgármesternek minden körülmények között meg kell tennie. A szociálpolitika legfontosabb része: a munkanélküliség kérdése. Kétségtelen dolog, hogy ez úgy arányaiban, mint kihatásaiban meghaladja azt a keretet, amit a polgármester a rendelkezésére álló eszközökkel eredményesen megoldhat. Azonban a polgármester köteles ezzel is foglalkozni. De rossz orvos az, aki orvosolni akar és előbb nem állapítja meg a diagnózist. Úgy vélem, hogy mielőtt ehhez a témához hozzányúlhatok, konstatálnom kell a szükségnek mibenlétét, okait és mérvét. Ezt kétféleképen lehet megállapítani — mert ezidőszerint ilyen egységes megállapítás nincs, minden statisztika mást mutat — állandó nyilvántartással, vagy évenkinti statisztikai felvétellel. Minthogy az előbbi megoldás egyelőre túl nagy költséget igényel, azt aligha fogom tudni javasolni, ellenben a statisztikai összeírást legrövidebb időn belül feltétlenül javasolni fogom. Egy milliós város higiénikus berendezések és kórházak nélkül nem végezheti el hivatását. Hogy Budapesten mi történt a legutóbbi 15 esztendő óta ezen a téren, azt egy reális számmal vagyok bátor vázolni. 1921-ben Budapest halandósága 1000 2. Itt: egészségügyi szakemberek.

Next

/
Thumbnails
Contents