Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

kezébe van letéve és olyan férfiú vállalta ezt a munkát, aki ennek a kérdésnek elsőrendű szakembere: Harrer Ferenc. Már mint alpolgármester a legnagyobb figyelemmel voltam az új városfelmérés iránt is és igen nagy gondom lesz arra, hogy ez a hatalmas munka mielőbb elkészüljön. Nagy és mélyreható intézkedéseket kell majd javasolnom a közlekedésügy terén is. Fontos javaslatok állnak készen a közlekedés racionalizálására és az üzemeknek gazdaságosabbá tételére. Elkerülhetetlen és halaszthatatlan a HÉV tarifának a főváros területén a Beszkárt tarifával való összhangba hozatala is. A Beszkárt alkalmazottak részére önálló biztosító intézet felállítását, bár az pénzügyi szempontból előnyös volna, nem látom időszerűnek. A pénzügyi gesztió

2 terén természetesen adóemelésről nem lehet szó, csak a már előbb említett szigorú takarékosságról. Azonban a költségvetés reális egyensúlyba hozatala után azonnal javaslatot kell tennem egy — körülbelül 20 millió pengős — beruházókölcsön felvétele iránt, amely kölcsönből teljesítendő beruházási munkálatok — hitem szerint — munkaalkalmat, pénzforgalmat és a közgazdasági élet megújult és fokozott vérkeringését fogják jelenteni.

3 Törvényes feladata a fővárosnak a népoktatás ügye. A főváros egyesítése, tehát több, mint hat évtized kultúrmunkája és áldozatos törekvései adják az irányt és késztetnek fokozott munkára. Hogy a székesfőváros közoktatásügye magas nívón áll, az csaknem Európa-szerte ismeretes. Kulturális téren is vannak teendők, elsősortan az eddig követett irányok továbbfejlesztésére, természetesen a régi bevált hagyományos úton, amely irányt Szent István jelölte meg és amelyen a jövőben is haladnunk kell. A tanítás eredményességének legfőbb feltétele a jó tanító és a jó tanár. Ezeknek a helyes és igazságos kiválasztása lesz egyik legfontosabb törekvésem. A főváros kötelességének tartom a művészetek és az irodalom pártolását, különösen olyan időkben, amikor az — mint jelenleg — válságban van. A művészi törekvések elhalkulása a magyar kultúra gyöngülését is jelentené. A városigazgatás egyik legfontosabb ága a közélelmezés, a vásárrendészet helyes kezelése, az áruk felhozatalának megszervezése olymódon, hogy a nemzet alapjai, a nemzet gerince a gazdák is megtalálják munkájuk eredményét. Tervbe kell vennem a sertésközvágóhídi hűtőházak kibővítését és a szépen fejlődő zsírexport következtében a sertésközvágóhíd kibővítését. Meg kellene szervezni a felhozatalt is, ennek azonban elengedhetetlen kelléke a nagyvásártelepi hűtő létesítése, amelynek négy-öt millió pengős költségösszegét azonban csak a legközelebbi beruházási kölcsönbe tudom beilleszteni. A jelen polgármesterének talán a legnagyobb gondja a szegényügy, a gazdasági leromlottságunk következtében követendő helyes és céltudatos szociálpolitika. Itt természetesen az állami vonalvezetés mellett kell maradnom. De a legnagyobb gondot fogom fordítani arra —, ha netalán munkát nem adhatunk — hogy ne legyen olyan budapesti ember ebben a városban, aki éhezik, vagy fedél alá nem juthat. Lehet, hogy ez újabb áldozatot fog jelenteni, de erre vonatkozó javaslataim nem fog2. Helyzet. 3. A főváros 1935. évi kölcsönét ismerteti a 177. sz. dokumentum.