Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

országgyűlési választások, amelyeken a főváros életében először a baloldali ellenzék a szavazatoknak csupán 30%-át szerezte meg, a kormánypárt 32,5%-ot, az előretört nyilasok 25%-ot kaptak (220). 1939 őszén a hitleri harmadik birodalom Lengyelország elleni agressziójával megkezdődött a 2. világháború. A főváros vezetése ezekben az években Karafiáth Jenő főpolgármester kezébe került, aki az uralkodó osztályok németbarát szárnyának volt a képviselője s nemcsak készséggel teljesítette a kormányrendelkezéseket (211), hanem még — mint a pl. a zsidótörvények végrehajtási utasításaiban előírt határidők tekintetében is — túllicitálta azokat (222, 225). Karafiáth minden erejével a kormánypárt és a kereszténypárt szélsőjobboldali vonalának érvényesítését szolgálta (231), de a főváros irányítását kézbentartó csoport igyekezett kevésbé exponált jobboldali főtisztviselők választásával, saját pozícióinak védelmében elhatárolni magát e politikától (224). A háborús kényszerintézkedések rányomták bélyegüket a fővárosra. A kormány kivételes hatalmát biztosító törvények, különösen az 1939:11. — a honvédelemről szóló — törvénycikk, a gyorsított bírósági eljárásról alkotott törvénnyel együtt teljhatalmat biztosított a rendeleti úton való kormányzásra. A kormány háborús gazdaságpolitikájának a budapesti tömegekre, különösen a munkásságra gyakorolt káros kihatásai (226, 232) már a világháború első éveiben megfigyelhetők. A jegyrendszer bevezetése nem biztosította az élethez szükséges anyagi javakat. A háború kitörését követően légoltalmi gyakorlatok során felhangzottak a szirénák, bevezették a kötelező elsötétítést. A kormány felelőtlen politikájára jellemző az a minisztertanácsi határozat (227), amelynek alapján elhalasztották a légvédelmi létesítmények kiépítését s ezáltal veszélynek tették ki a budapestiek életét. Az első légiriadó az Öngyilkosságot elkövetett Teleki Pál miniszterelnök temetésének napján volt Budapesten.