Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Egyedül a textiliparban tapasztalható némi gazdasági élet, a tekintetben az ipari élet terén hanyatlás nem állott be. A gazdasági elet általában pang. Hitelviszonyok nem kielégítők. A központi járás általában ipari jellegű, ennélfogva az ipari munkásság van túlsúlyban. Az előző pontban említett rossz gazdasági viszonyok miatt a munkásság nagy nélkülözéseket szenved el. A gyárakban napról-napra elbocsátások vannak, úgy hogy egyes családok állandóan kenyérnélkül maradnak, úgy hogy jórészt az ínségakcióra vannak utalva* A munkások helyzetét állandóan úgy magam, mint a községi elöljáróságok figyeljük és a munkásság hangulatának megnyugtatása érdekében mindent megteszünk. A munkanélküliséget még kedvezőtlenebbül befolyásolja az év végei időszak, amikor is egyes nagyobb gyárak leltározni szoktak, mely idő alatt a munka szünetel és így — habár átmenetileg is — sok munkás válik munkanélkülivé. Pm. lt. Alispáni. 1933. III. 7—9. o. Tisztázat. 164. Belügyminiszteri előterjesztés a kormányzóhoz a főváros igazgatását szabályozó 1930. évi XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott törvényjavaslatáról 1934. január 17. A Budapest székesfőváros gazdálkodásában, különösen pedig legutóbb a vásárpénztár

1 ügyeinek intézésében mutatkozó rendellenességek, amelyek a közönség és a sajtó kritikáját is élesen magukra hívták, szükségessé tették, hogy a kormány ezekkel a jelenségekkel behatóan foglalkozzék. Tudvalevően legelőször is az a gondolat merült fel, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságát oszlassuk fel. Alapos megfontolás után azonban kitűnt, hogy magával a bizottság feloszlatásával és kormánybiztos kiküldésével a bajokat igazán nem orvosolhattuk volna — bár a közhangulatra való tekintettel a közönség előtt ez a lépés valószínűleg rokonszenves lett volna. A bajok végső okára kell tehát visszanyúlnunk és az orvoslást ott kell megkezdenünk. Megítélésem szerint a székesfőváros egész igazgatásában tapasztalható rendellenességek és visszásságok oka az, hogy a politikai pártok a közigazgatásra, különösen pedig a székesfővárosnak és üzemeinek gazdálkodására betegesen megnövekedett befolyást gyakorolnak. Ilyen körülmények között természetszerűleg a székesfőváros közigazgatásának miként való vezetéséért a felelősségre vonást alkalmazni alig, vagy egyáltalában nem lehet. Azok a hibák és visszásságok, amelyekkel a főváros 1. Utalás a Székesfővárosi Takarék- és Vásárpénztár mintegy 30 millió pengős veszteségének nyilvánosságra kerülésével kapcsolatos botrányra. A veszteségek az uralkodó körök részére juttatott s visszafizetésre nem került kölcsönökből keletkeztek.