Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

ítéletet Szimonidesz Lajos vádlott, pusztaföldvári születésű, 48 éves, ág.ev.vallású, budapesti (:.Mészáros u. 66.) lakos, magyar állampolgár, hadmentes, nős, vagyon­talan, nyug. lelkész, író bűnös, mint a St.33.§.-a szerint való szerző, az 1921. évi III.t.c. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző nemzetrágalmazás vétségében. A kir. törvényszék ezért őt az 1921. évi III.t.c.7.§.-ának 1. bekezdése s a II.Bn.3. és 4. §.-a alapján 500 (ötszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli; A vádlott a Bp.480.§.-a alapján köteles a bűnügyi költségeket a m.kir. állam­kincstárnak megtéríteni. A kir. törvényszék 1./Illés Gyula, 30 éves. róm.kat. vallású, simontornyai szü­letésű, budapesti (I.Eszéki-u.18.) lakos, magyar állampolgár, nős, hadmentes, vagyon­talan, magántisztviselő. 2. József Attila, 27 éves gör.kel.vallású, budapesti születésű és (VI. Székely Bertalan u. 27.) lakos, magyar állampolgár, nőtlen, hadmentes, vagyontalan, író. 3. Zsolt Béla, 36 éves, ref. vallású, komáromi születésű, budapesti (VII.Király-u. 85.)lakos, magyar állampolgár, nős, katonaviselt, vagyontalan, hírlapíró és 4. Berény Róbert, 45 éves, felekezeten kívüli, budapesti születésű és (I. Város­major-u. 36) lakos, magyar állampolgár, nős, katonaviselt, vagyonos, festőművész vádlottakat az 1921. évi III. t.c.7. §.-ának 1. bekezdésébe ütköző nemzetrágalmazás vétsége miatt emelt vád alól a Bp. 326.§.-ának 2 pontja alapján felmenti. Az ítélet jogerőre emelkedése után a Bp.494.§-a alapján a kir. ügyészséggel a St.40. §.-a alapján pedig az említett kiadóval és nyomdatulajdonossal közlendő. Indokolás : Budapesten a „Neufeld Zoltán (Pannónia)" nyomdában 1932. évi július hó 28- napján „Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkozó emberek felirattal 10.000 példányban röplap jelent meg, amelyet a „Társadalmi Egyesületek Halálbüntetés Ellenes Szövetségének Statáriumelleni Bizottsága" megbízásából Mellemé Miskolczi Eugénia adott ki. A röpirat végleges megszövegezése körülbelül húsz egyén közreműködésével egy kávéházi asztalnál történt. Az első és második bekezdés szövegéül József Attila vádlottnak beküldött fogalmazványát fogadták el, Illés Gyula vádlott lényegtelen javításával. A harmadik bekezdés első mondatát Szimonidesz Lajos vádlott írta. Ez a követ­kezőképen szól: „Nálunk még mindég akasztanak azért, mert emberek nem birják az éhséget, mert a társadalmi berendezések javítását vagy megváltoztatását kívánják". úgy tüntették fel „... Magyarországot, hogy itt nincs törvény előtti egyenlőség, politikai párt­állás miatt akasztanak fel embereket..." (U.o.) Erre hivatkozással a Kúria azzal hagyta helyben a tábla ítéletét, hogy a büntetés felfüggesztést kimondó ítéletrészt hatályon kívül helyezte, mert József Attilával szemben a büntetés végrehajtásának felfüggesztését indokló különös méltánylást érdemlő körülményt nem észlelt, sőt izgatás vétsége miatt a vádlott jogerősen nyolc napi fel­függesztett fogházra már 10 éven belül egyszer elítéltetett (137. dokumentum).

Next

/
Thumbnails
Contents