Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

Budapest székesfőváros törvényhatósága sajnálattal kénytelen megállapítani azt, hogy a jelenlegi országgyűlési kerületi beosztás alapján az ország fővárosa háttérbe szorul s ugyanakkor amikor az egyéni választás alapján választó vidéki kerületek nagyrészben 3000, sőt ennél sokhelyen jóval kevesebb választó szavazata dönt az országgyűlési képviselő mandátum tekintetében, addig Budapest székesfővárosában egy-egy országgyűlési képviselői mandátum elnyeréséhez átlag több mint 10 ezer szavazat szükséges. Miután ez a rendszer megfelelhet a politikai életben mindig domináló párturalmi törekvéseknek, de semmi esetben sem áll helyt az anyagi igazság követelményeivel szemben, valamint súlyosan megszégyenítő a székesfőváros egész lakosságára pártkülönbség nélkül, mert a főváros egész társadalma ismételten tanújelét adta, hogy áldozatkészségben, hazaszeretetben s sajnos a mai gazdasági életnek általános nyomorúságában nemcsak hogy semmivel sem marad az ország bármelyik része mögött, hanem minden tekintetben vezet a kötelességek teljesítésében, míg a jogok gyakorlása szempontjából a választókerületek beosztása és az ehhez hasonló intézkedések megbélyegzik és megszégyenítik, ezért a székesfőváros törvényhatósága kifejezést adva a lakosság szavazatokban megnyÜvánult többségi akaratának, felirattal fordul a m. kir. kormányhoz az irányban, terjesszen törvényjavaslatot a választókerületek arányos beosztása tekintetében az országgyűlés elé, akár olymódon, hogy a vidéki kerületek választói arányszámához mérten a fővárosnak szavazói száma szerint járó arányszám alapján Budapest országgyűlési képviselőinek számát felemelje, akár pedig olymódon s ez utóbbi mód felelne meg inkább a sajnos csonkaország jelenlegi helyzetének, hogy az ország minden részében ugyanaz az arányszám állapíttassák meg, mint a fővárosban, mely intézkedés által az országgyűlési képviselők száma megcsonkított országunknak megfelelően lecsökkenne, s ennek folytán a benyújtandó törvényjavaslat egyaránt eleget tenne úgy a szükségszerű takarékosság szellemének, mint az anyagi igazságnak. Az anyagi igazságnak megfelelően, miután Budapest székesfőváros csak jogait követeli, de kiváltságokat nem óhajt a maga számára, a m. kir. kormány által benyújtandó törvényjavaslattal egyidejűleg a választás titkosságának az egész országra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat sürgős letárgyalása iránt is ugyanezen feliratban fordul a m. kir. kormányhoz." A közgyűlés dr. Usetty Béla bizottsági tag felszólalása után negyvennél több bizottsági tag által elrendelni kért névszerinti szavazás útján elhatározza, hogy az indítvány felett napirendre tér. Tvhat. biz. közgy. jkv. 1931—148.