Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

Dohnányi Ernő tiltakozása br. Wlassics Gyula miniszteri tanácsosnál Kodály Zoltán fegyelmi bizottság elé állítása miatt 1920. január 28. Méltóságos Uram, Hivatkozva Méltóságod szóbeli értesítésére, melyszerint tanúkihallgatásom Kodály aligazgató úr fegyelmi ügyében

1 a holnap tartandó tárgyaláson sorra kerül, abbeli kérésnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy tanúvallomásom Kodály kihallgatása előtt történjék meg. Indokaim erre a következó'k: Kodály a Berinkey kormány és később a proletárdiktatúra alatt az orsz. zeneművészeti főiskola titkárjának munkakörét látta el aligazgatói czímmel ugyan, de nem ugyanoly hatáskörrel. A nevezett idő alatt történt intézkedésekért, — a tisztán adminisztrátió jellegűek kivételével — tehát az intézet felelős igazgatója szavatol. Tudomást szerezvén a Kodály elleni vádpontokról, tiltakoznom kell az ellen, hogy őt olyan dolgokért vonják felelősségre, melyekért őt a felelősség nem terhelheti, s melyekért egyedül én, mint az intézet igazgatója lehetek felelős. Kijelentem, hogy teljesen azonosítom magam Kodállyal és vállalom a teljes felelősséget mindazokért az intézkedésekért, amelyek igazgatóságom alatt történtek. Kérem Méltóságodat, mint a fegyelmi bizottság elnökét, hogy fenti soraimat a tárgyalás megkezdése előtt a bizottság tudomására hozni szíveskedjék, s kérem továbbá soraim jegyzőkönyvbevételét és a bizottság határozatát kiváló tisztelettel Dohnányi Ernő Közli: Eősze László Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban Bp. 1971. 64. o. 1. Az országszerte folyó felülvizsgálatok és megtorlások során 1920 januárjában Kodály Zoltánt is megidézte a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a Zeneművészeti Főiskolához kiküldött fegyelmi bizottság. A vizsgálat tárgyát a neves zeneszerzőnek a forradalmak időszakában végzett ténykedése képezte; különösen a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumban folytatott tevékenysége, továbbá főiskolai aligazgatói kinevezése és e minőségében végzett munkája képezte a fegyelmi vizsgálat főbb vádpontjait. Dohnányi Ernő és Bartók Béla tiltakozó, közösséget vállaló beadványai — Kodály hírneve és nemzetközileg is elismert, nagyraértékelt munkássága mellett — végül is azt eredményezték, hogy a fegyelmi bizottság csupán aligazgatói címétől való megfosztással s rendes tanárrá történő visszaminősítéssel büntette meg a neves zeneszerzőt.