Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

táknak) vonta meg a kapott megbízatásokat és még ki is tiltotta őt a szervezetből a küldöttségek követelésére. De megnyilvánult a munkások aktív baloldalisága a gyűléseken való megjelenés, vagy meg nem jelenés formájában is meg a később fölfejlődő ellenzéki áramlat alakjában is. Egész őszintén szólva nem nagyon dicsekedhetünk el, hogy ezeket a baloldali megnyilvánulásokat mind mi szerveztük meg és ez is csak azt bizonyítja, hogy milyen veszedelmes lenne fölülni a pártban jelentkező jobboldali értékeléseknek és nézeteknek. Azonkívül súlyos kötelességet ró a pártra. Ezeket a baloldali munkásokat megszervezni és az ideológiájukat tisztítani, továbbfejleszteni. 6. A választásokban gazdag tapasztalatokat szerzett a párt az organizációink állásáról is. Ezek vonatkoznak főleg azokra a hibákra, amelyek a P.B. munkaterület és a frakció és az alapszervezetek közötti hiányokra vezetnek el. Szervezeti tanulságok. 1. A TB. választások alatt elkövetett hibák rámutatnak a párt mélyreható szervezeti hiányosságaira. A kiváltaknál működő frakciók kapcsolata a tömegekkel nem volt elég szoros, de elégtelen volt a k. frakció és a titkárság közötti kapcsolat is. Az eseményekre való gyors reagálás nagy mértékben azon múlik, hogy az alsó pártszervek gyorsan és idejében informálják a vezető pártszerveket. A választási bizottságok frakciója nem alkalmazta a nyílt sisakos politikát,

9 elbújt és meghátrált a fasiszta előretöréssel szemben. Egyik tagja közömbösséget és passzivitást mutatott, alig járt el az ülésekre. 2. Elégtelen kapcsolat az üzemi és a szakszervezeti munka között. A BPB. és a szakszervezeti frakciók között nem volt kapcsolat, aminek következtében az üzemi sejtek és a szakszervezeti frakciók munkája nem volt koordinálva, utóbbi nem az előbbire támaszkodott. A kiváltak frakciója nem az üzemek munkásságára, hanem főleg a szervezet baloldalára támaszkodott. Az egyik főoka volt a tömegmozgósítás elmulasztásának. 3. A választási harc legmélyrehatóbb hibája a tömegmozgósítás elmulasztása volt az előretörő fasiszták ellen. De ennek a tömegmozgósításnak előfeltétele lett volna az egész párttagság mozgósítása a választási kampányra. Ez nem történt meg. A titkárság nem értékelte kellőképpen a választások jelentőségét és elmulasztotta a választásokra mozgósítani az egész párttagságot. A választási kampány előkészítése és vezetése túlságosan felülről történt, a párt szervezeteinek a kampány politikai előkészítésébe való széles bevonása nélkül. Ebben a hibában a párt vezetésének az az általános eddigi fogyatékossága jutott kifejezésre, hogy a párt politikai vezetését túlságosan „felülről" intézte. A tagság politikai aktivizálásának előfeltétele ezen a helyzeten változtatni, a párt szervezeteit messzemenően bevonni a párt politikai vonalának és akcióinak előkészítésébe és végrehajtásába. 9. Az 1928—1929. években folytatott hibás gyakorlati munka korabeli megfogalmazása. Lényege, hogy a párt tagjainak adott esetekben, akciók szervezésénél stb. nyíltan hangoztatni kell a kommunista párt álláspontját és saját kommunista meggyőződésüket is. E taktika a rendőricsendőri üldözés és elnyomás, valamint az illegalitás viszonyai között teljesen elhibázottnak volt tekinthető, mert megvalósításával a párt veszteségeit növelte.