Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —
soknak a száma, akiket a fassizmus meg tudott nyerni, tehát a jobbra ingadozóké is kevés, addig vidéken már meglehetősen tömegszámba menő réteget vittek magukkal, akikhez természetesen hozzá kell sorolni azokat is, akik ezeknek a környezetéhez tartozik, befolyásolja őket. Amellett itt még nagyobb az apolitikus, hátramaradottabb réteg, ami mind keskenyebbé teszi a balfelé vihető rétegeket. Azonban itt is van, ha keskenyebb is, ha hátramaradottabb is, de ösztöneiben annál egészségesebb réteg, akit elszigeteltségüknél fogva is nehezebb ugyan megközelíteni is, meg akcióba is állítani, de különösen egy fővárosi növekvő baloldali mozgalommal mellénk lesznek állíthatók. A leadott üres szavazatok igen nagy feladatot hárítanak a pártra. Egy tízezren fölüli szavazat, amely a szigorúan illegális pártnak szól, a mai agitációs lehetőségek mellett nagyon sokat jelent. Más lapra tartozik az, hogy ezt is 48 óra alatt érte el a párt. Annyi bizonyos, hogy ezek közül a munkások közül igen sokan csak annyit hallottak, hogy a K.M.P., meg üres szavazólap. Ez mind azt mutatja, hogy ezeknek a munkásoknak a bizalma a párttal szemben szilárd és ők bizonyára még mást is várnak a párttól. Többet, mint egy választási felhívást. Persze nem mennének ki az uccára mindjárt, sem nem végeznének rendszeres pártmunkát, de a párt számíthat rájuk, mint aktív avantgárdára baloldali tömegakcióiban. 3. A párt helyesen értékelte az erőviszonyokat a választásokban való részvételében. Lehetséges volt egy harmadik munkás listát szervezni, a szocdemektől leváló munkásréteg összevonására. A párt mindjárt a választások előtt helyesen állapította meg a következőképen az erőviszonyokat. I. Az „M.Sz.M.P." eljátszotta történelmi szerepét. Már nem alkalmas fedőszerve a pártnak, amennyiben az organisatioi sokkal inkább széjjel vannak verve, semhogy egy ilyen tömegaktiot megszervezhessen. II. Erre a célra jelenleg csak a kivált szervezetek alkalmasak, akiknek megvannak a szükséges tömegorganisatioi és politikailag is balrább állnak a szocialfassiszta szervezeteknél. III. A szakszervezeti ellenzékek nincsenek eléggé összeforrva a tömegekkel és a frakcióink az ellenzékekkel. Nem lehet tehát a kiváltak listáján jelölni ellenzéki munkásokat. De a politikai vonaluknak közöseknek kell lenniök. 4. A választások folyamán bebizonyult ugyan, hogy ez az értékelés helyes volt, azonban részben az ellenfeleink alábecsülése a kiváltaknál, (apolitikus bürokratizálódó vezetők és fassiszta elemek) részben pedig az elkövetett hibák miatt ezt az erőt a párt nem volt képes összefogni és vezetni. A választásoknak már a megindításakor történtek hibák, amelyek azonban még legföljebb csak csökkentették volna az elérhető eredményeket, de nem voltak még közvetlen okai a későbbi vereségeknek. Hiba volt először is, hogy a párt túlkésőn indult az akcióba. Kéthetes idő az előkészületekre nem lehetett elég a nehézkes illegális szervezetek mozgásbahozatalára és a legális munka elvégzésére is. (aláírásokat összegyűjteni és a jelöléseket megejteni.) Ezt a nehézséget azonban részben sikerült rámenő munkával legyőzni, de csak részben. Az elvtársak fegyelmezetlensége egyrészt, másrészt a párton belüli jobboldali elhajlások miatt már az előkészületekben történtek hibák, amit súlyosbított a fassiszták meginduló támadása. 15* 227