Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

A még szabadon levő nagyszámú kommunisták, valamint szélsőséges szocialisták, kik a Wienbe és Prágába menekült Kun és Károlyi kormányok tagjaival a legszorosabb összeköttetésben állnak és ezek útmutatásai szerint cselekszenek, a Wienből vett parancsok értelmében a nemzeti hadsereg elzüllesztését, további fejlesztésének megakadályozását tűzték ki főcéljukul, amit mindenféle módon végrehajtani is igyekeznek. Ismételten megállapíttatott, hogy Pesten és környékén elhelyezett csapatainkat agitátorok fenti célzattal megközelíteni igyekeznek, annál is inkább, mivel a már tetten ért hasonló egyének büntetlenül szabadon bocsájtattak. Cionista

1 agitátorok a munkásságot, sőt a nemzeti hadsereg katonáit arra akarják rábírni, hogy egy a céljukat szolgáló hadsereg, illetőleg karhatalom részére magas fizetés mellett magukat lekössék. Ezen cionista szervezkedés már a román megszállás alatt részletesen felderíttetett, dacára annak ellene eddig semminemű intézkedés nem tétetett, részben az entente-missiok,

2 részben a románok közbelépése miatt. 2. Dacára annak, hogy Budapesten a proletárdiktatúra alatt ezrekre ment azok száma, akik ezen irányért akár meggyőződésből, akár konjunktúrából lelkesedtek, az eszme érdekében avagy oltalma alatt gyilkoltak, raboltak és hazaárulást követtek el, avagy az említett bűncselekmények bűnrészesei vagy értelmi szerzői voltak, csekély aránylag azok száma, kik az őket megillető eljárás alá vonattak.

3 A kommunizmus sajtójának a „Népszava", „Vörös újság", „Vörös lobogó", majd később a „Pesti élet", a jelenleg Wienben megjelenő „Ember" szerkesztői és munkatársai, kik külföldre nem menekültek, annak dacára, hogy naponta hazaáruló közleményeikkel az úgyis vérengző vörös terrort még csak szították, (: Somogyi Béla és társai:)

4 magasabb összeköttetéseik és lekötelezettségeik révén még mindig szabadon tevékenykednek. Ezen újságírók egy része több heti szabad itt tartózkodásuk után az agitátió és propaganda kényelmesebb végrehajtására székhelyüket Wienbe helyezték át. (:Göndör, Diószegi stb.:) Egyesek utazásaikat, valamint itteni tartózkodásaikat, igen magas (:idegen:) oltalom alatt eszközölhették. A nemzeti hadsereg bevonulása alkalmával s a román megszállás alatt csak nagy nehézségekkel s nem kimerítően felderített kommunisták előállítása az egyes ministerek s entente-missiók közbelépése folytán beszüntettetett, már előállítottak nagy része pedig szabadon bocsájtatott. 1. Cionista elnevezés alatt általában az önálló zsidó állam létrehozásáért küzdő, burzsoánacionalista jellegű mozgalmat értették. Az ellenforradalmi keresztény kurzus frazeológiájában azonban —• mint a közölt iratból is kitűnik — e megbélyegzésként használt elnevezéssel jelölték a baloldali liberális — demokrata és szociáldemokrata mozgalmakat, agitációs tevékenységet. 2. A világháborúban győztes szövetséges államok magyarországi képviseletei. 3. E megállapítással ellentétben a Bp. Kir. Ügyészség iratanyagának tanúsága szerint törvényes úton több mint százezer esetben indult büntető eljárás. Ugyanakkor ezrekre tehető az ellenforradalmi különítmények, katonai szervek által a törvényes formaságok mellőzésével letartóztatottak száma. 4. írásos, minden kétségen felül álló bizonyíték Horthy és a fővezérség gyűlöletére Somogyi Béla ellen. E dokumentum erősen valószínűsíti Beniczky Ödön legitimista beállítottságú volt belügyminiszter 1925. máj. 31-én az Újság című liberális, ellenzéki napilapban közzétett vallomásának hitelességét arra vonatkozóan, hogy Horthy utasítására kínozták és gyilkolták meg 1920. febr. 17-én Somogyi Bélát és Bacsó Bélát a Népszava főszerkesztőjét, illetve munkatársát a Prónay-különítmény tisztjei.