Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

amelyek a kérdés javítását előidézhetik. Ebben a tekintetben kétízben hiába szóltam fel, mert meg kell állapítanom, hogy a közgazdasági miniszter úr

1 sem váltotta még be ígéretét, amelyet velem szemben is tett, ezek a tanácskozások még nem kezdődtek meg. (Egy hang jobbfelől: A fővárosnak külön politikája van!) Megragadom tehát ezt az alkalmat arra, hogy a földmívelésügyi miniszter úrral

2 szemben szegezzem le a fővárosnak azt a készségét, — és ezt rövid időn belül argumentumokkal is bizonyítani fogom — amelyet Budapest székesfőváros ezennel felajánl maga részéről a mezőgazdasági krízis enyhítése érdekében. A statisztika adatai szerint ugyanis nem lehet mellőzni Budapest székesfővárost a mezőgazdasági kivitelnél, de még a gyáripari kivitelnél sem, a gyáripari kivitelnél annál kevésbbé, mert hiszen majdnem minden Budapestre koncentrálódott, nem lehet mellőzni, mert az élet mutatja, hogy kialakul Budapest székesfőváros domináló szerepe úgy a belföldi fogyasztás, mint a kivitel kérdésében. A mezőgazdaságnak a kivitele, mint mondottam, 504 millió pengő, az ipar kivitele pedig 268 millió pengő, vegyes 46 millió pengő, ez összesen 816 millió pengő.

3 Ha most veszem a mezőgazdasági kivitelt, az 504 millió pengőt, illetve precíze 469 milliót, úgy meg kell állapítanom, hogy a Budapestre felhozott mezőgazdasági termények értéke 370 millió. Tehát a Budapestre való felhozatal 370 millió pengő, az 504 millióval szemben. De még az 504 millió pengőből is 300 millió innen ment Budapestről külföldre. Ha veszem például a vágó- és igásállatot, ebben az országban kivitelben szerepel vágóés igásállat 210 245 darab a kivitelnél és a budapesti felhozatalnál 692 000 darab az elmúlt esztendőben. Kétségtelen dolog tehát, hogy például már az állattenyésztés szempontjából is eminens fontossággal bír Budapest piacának megszervezése, mert ennek a felvevőképessége háromszor annyi, mint az egész kivitel az állatállományból. Ugyanúgy vagyunk az egyes részletekkel, kivéve a gabonát és a lisztet, — amire majd rá fogok térni — mert ott 7 millió pengő áll szemben 2 millió pengővel. De a gyümölcsnél, a tojásnál, a baromfinál megint Budapest vezet, s a baromfinál majdnem eléri Budapest az országos kivitelt. De ha veszem a mezőgazdaságnak megforgatott pénzállományát, azt látom, hogy körülbelül 1100 millió pengő a pénzforgalom. Ebből a pénzforgalomból kimegy 504 millió a kivitel útján, Budapest útján 370 millió forog s a vidéki városok útján 226 millió. így jön 1100 millió pengő figyelembe. Megállapítom tehát itt is Budapest székesfővárosnak azt a feltétlenül domináló szerepét, amely a mezőgazdasági pénzforgalomban jelentkezik. Budapest olyan tényező, amelyre nem lehet azt mondani, hogy nem bízunk, hanem kétségtelenül adódott az élet által. KN. 1927—1931. XXI. K. 383—384. o. 1. Bud János. 2. Mayer János. 3. Helyesen: 818 millió pengő.