Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

sürgősen gondoskodnék arról, hogy a munkanélküliek szörnyű nyomorát enyhítse, hogy a munkanélküliség szörnyű problémájával sürgősen foglalkozzék, állig felfegyverzett rendőröket állít ki az utcára, ezzel akarja lecsitítani a korgó has keserűségét, ezzel akarja elnémítani azt a keserűséget, amely a lelkekben él. Lehetséges, igen t. Képviselőház és igen t. kormány, hogy az a politika, amelyet a kormány a munkanélküliség kérdésében tanúsít, ideiglenesen talán hatásos eszköznek ígérkezik a kormány részére, de kell hogy figyelmeztessem a kormányt, ez csak átmenetileg lehet hatásos kormánypolitika, mert az a keserűség, amely a munkanélküliségből fakad, a tömegek lelkületében óráról-órára fokozódik és nagyon félek, hogy elkövétkezhetik az a pillanat, amikor a kormánynak semmiféle ezirányú intézkedése nem csitíthatja le többé a korgó gyomrokat. Éppen azért felhívom a kormányt, hagyjon fel eddigi közönyös politikájával. Tartsa kötelességének, mindenféle szempontból tartsa kötelességének, hogy a munkanélküliség szörnyű problémájával foglalkozzék és miként más államok kormányai kötelességüknek tartják a munkanélküliség problémájával való foglalkozást, tartsa a magyar kormány is kötelességének. Ne bízzék a szuronyokban, ne bízzék abban az erőben, amelyet maga mögött vél látni. KN. 1927—1932. XVII. K. 319. o. 109. Közgyűlési határozat a munkanélküliség és a gazdasági válság ügyében 1929. március 6. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1929. évi március hó 6-án megtartott rendkívüli közgyűlése foglalkozván a gazdasági válság okozta általános nyomorral és munkanélküliséggel, szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a már esztendők óta állandósult gazdasági válság napjainkban oly mértéket öltött, hogy ez egyaránt súlyos válságává nőtt ki az egész gazdasági és szociális életnek. Ennek a válságnak súlyát elsősorban a munkásosztály és a kispolgárság érzi. Budapest törvényhatósági bizottsága mélyen érzi ezeket a veszedelmeket, de a nagy felelősséget is, mellyel Budapest lakosságának tartozik e súlyos napokban. A magángazdálkodás bénultsága, a zord tél és a járványos betegségek egyidőben zúdulnak az amúgy is legyengült dolgozó rétegekre. Ezért sürgős és kiáltó szükséggé vált, hogy elsősorban minden szociálpolitikai intézkedés megtörténjék az általános és ijesztő nyomor enyhítésére. A törvényhatósági bizottság ennek következtében felhatalmazza a tekintetes tanácsot arra, hogy a karácsonyi segély mérvének megfelelő újabb segélyakciót bonyolítson le és erről utólag tegyen a közgyűlésnek jelentést. Amíg a tavaszi építkezések megindultával a magángazdaság némi erőre kap és munkaalkalmakat teremt, a válságos hetekre az állam és a főváros tegyen meg mindent, hogy az építkezésekkel kapcsolatos műhelymunkák nyomban adassanak ki, hogy a roppant munkahiány ezzel is pillanatnyilag enyhíttessék. A továbbiak során a törvényhatósági bizottság úgy látja, hogy mindazok a munkálatok, amelyek az