Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

amely a magánalkalmazottat, mint gazdaságilag gyengébb felet fokozottabb mértékben megvédelmezi, valóban elsőrangú szociálpolitikai követelmény. 2 KN. 1927—1932. X. K. 30. o. 103. A budai alesperesi hivatal jelentése a hercegprímáshoz a III. kerületi kir. közjegyzői állás betöltéséről 1928. április 27. A budapest-III. kerületi katolikus szervezetek kérvényéhez, melyben a III. kerületi királyi közjegyző kinevezésénél Főmagasságod oly irányú hathatós pártfogását kérik, hogy nevezett állás katolikus férfiúval — lehetőleg dr.Botzenhardt János óbudai ügyvéddel — töltessék be, bátor vagyok hódoló tisztelettel alábbi információt Főmagasságod színe elé terjeszteni: A kerület katolikusainak az az óhaja, hogy a közjegyzői állás katolikus férfiúval töltessék be, teljesen megokolt, mert a lakosság enormis többségének kívánságát fejezi ki. A III. kerület (Óbuda-Újlak) Budapest legkatolikusabb kerülete. Magában véve katolikusabb, mint a milyen református Debrecen. A vallások szerinti megoszlás ugyanis e két helyen a következő: Debrecenben van 65,7% ref., 1,3% evang. és 22,5% róm. kat.: Bpt.-III. ker.-ben 8,5% ref., 3,5% evang. és 76,5% róm. kat. A kerület katolikusainak óhaja megokolt azért is, mert egy visszás állapot megszüntetését célozza. Elvitázhatatlan tény, hogy csonka országunkban az atheista-internacionális 2. Földes Ferenc: A munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon (Bp. 194l) c. művében részletes statisztikát közöl a budapesti magántisztviselők 1929. februári kereseteiről: A b p e s t i m . tisztviselők havi keresete száma %-ban 100 P-ig 4 220 8 150 „ 11 265 21 200 „ 20 204 38 500 „ 9 648 18 500 P-őn felül 8 257 15 Ezek szerint a m. tisztviselők kb. 30%-ának keresete nem érte el a havi 150 P-ős minimumot. A havi 200 P-ős nettó fizetést csak igen kevesen — a táblázat adatai szerint — mindössze 33 % érte el, vagy haladta meg. E korszakban a levonások mértéke nagyobb volt, mint napjainkban. Br. Kray közölt felszólalásában, mint a szövegből kitűnik, eléggé összekeveredik a magánalkalmazottak (tehát munkások, kereskedő-segédek stb.) adatanyaga a magántisztviselőkre vonatkozó közlésekkel. A való helyzetet azonban így is reálisan tükrözi.