Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

ezeket a kérdéseket a szükséges irányban önkormányzati hatáskörében maga rendezze. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy sem a székesfővárosi üzemek egységes irányításának, céltudatos működésének és ellenőrzésének kérdésében, sem pedig az üzemvizsgáló bizottság által beható tanulmányok alapján tett javaslatok megvalósítása ezen kérdések konkrét felvetése óta eltelt hosszú időközben semmiféle komolyabb lépés nem történt és az összes, úgy hivatali elődöm, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlése által kitűzött határidők eredménytelenül teltek el, bár ezek a kérdések — különösen a mai gazdasági viszonyok között és a székesfőváros jelen háztartási helyzetében egyáltalában nem tekinthetők olyanoknak, amelyeknek rendezése halasztást szenvedhet. Felhívom ehhez képest a székesfőváros közönségét, hogy most már leiratom kézhezvételétől számított 30 napon belül úgy az üzemgazdasági bizottság összeállítása, mint az üzemvizsgáló bizottság javaslatainak gyorsabb ütemben teendő megvalósítása és ezzel kapcsolatban főleg az ipari körök által annyira sürgetett üzemmegszüntetések és illetőleg üzemösszevonások kérdésében határozzon és határozatát jóváhagyás végett hozzám annál is inkább mutassa be, mert ellenkező esetben az 1927. V. t. c. 48. §-ában adott felhatalmazással élve

2 kénytelen volnék az üzemek gazdálkodásának megvizsgálása iránt közvetlenül intézkedni s ennek alapján a szükségessé váló törvényes rendelkezéseket megtenni. Scitovszky Főp. 1931—1387. Másolat. 95. Rendőrfőkapitányi jelentés a közigazgatási bizottsághoz MSZMP-tagok letartóztatásáról 1927. június 8. Május hó 1-én a Szocialista Munkáspárt

1 ifjúmunkás csoportjához tartozó egyének kirándulást rendeztek és hazafelé csoportosan vonultak be a városba, miközben a proletárdiktatúrát, az osztályharcot és a Kínai proletárok forradalmát 2. „A belügyminiszter, továbbá a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter, a rendezett tanácsú városok és a nagy- és kisközségek háztartását, közintézményeiknek, üzemeiknek, vállalataiknak gazdálkodását — még ha ezek részvénytársaság alakjában működnek, vagy ha magánosokkal közös tulajdont alkotnak is, — továbbá a pénzkezelés és a számvitel módját kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja és tőlük mindezekre vonatkozólag felvilágosítást és jelentést kívánhat. Az ennek következtében szükségessé váló törvényes intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg." 1. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP).